Milyen elképzelt szituációkról szoktatok álmodozni, ábrándozni, amiket szeretnétek, ha megtörténnének?

Hűha, hát például:

Egyik este betérek egy pékségbe, záróra fele jár már az idő, senki nincs már bent, csak én és a fiatal szőke pultoslány. A haja összefonva, baseballsapkát visel és egy sima, natúr fehér egyenpólót, plusz farmert. Kérek tőle mondjuk egy kávét, közben váltunk pár szót. Látszik rajta, hogy fáradt, de azért barátságos és közvetlen.

Én leülök az egyik asztalhoz meginni a kávémat, közben pötyögök valamit a telómon, ő pedig nekiáll a helyiségben pakolni, takarítani és az egyéb napvégi teendőit végezni. De közben hallom, hogy nagyokat sóhajtozik és lerí róla, hogy mennyire kimerült már. Úgyhogy egy hirtelen ötlettől vezérelve odasétálok mögé, a vállainál fogva leültetem az egyik székre és elkezdem szelíden, de határozottan masszírozni a vállait, és a nyakát. Ő nyilván meglepődik először, de mikor rájön, hogy mit csinálok vele, akkor nem ellenkezik, hanem csak behunyja a szemét, ölébe teszi a kezeit és előrehajtja a fejét, némán tűrve a kényeztetést. Közben pedig halkan "dorombolni" kezd, jelezve, hogy jól esik neki a masszázs.

Miután végzek, hálásan megköszöni amit tettem és ezúttal komolyabban leállunk beszélgetni. Aminek végül az lesz a vége, hogy megállapodunk egy rögtönzött randiban, és miután végzett a munkájával, elmegyünk meginni valamit :)

Tudom, tudom, kissé elrugaszkodtam a realitástól és a való életben ez nem menne ilyen pofonegyszerűen, hanem minimum egy pofonnal jutalmaznák a próbálkozásomat :D De azért szeretem elképzelni ezt a szituációt :)

F

3-as vagyok, eszembe jutott még egy :D Sok ilyenem van egyébként.

A (nemlétező) barátnőmmel ülünk a vonaton. Órák óta megyünk már, és még mindig több órányira várható az úticélunk. Üres, kietlen szántóföldek mellett haladunk el éppen.

Csak ketten ülünk egy üres fülkében, mégpedig olyan fülkében, aminek az üléseit ki lehet húzni, és így végig lehet heveredni rajtuk. Ezt ki is használom, és elfekszem az egyik helyen, egészen addig, míg el nem nyom az álom.

Arra ébredek, hogy a barátnőm közvetlenül ott térdel mellettem a fejemnél, és az egyik kezével a hajamat simogatja, cirógatja. Körülbelül úgy, mint ebben a jelenetben:

https://www.youtube.com/watch?v=VMbMDgt_DGE&t=9s

Halkan megjegyzem, hogy ezt egész nap el bírnám viselni, mire elmosolyodik és megcsókoljuk egymást. Utána megpuszilja a homlokomat és finoman ráteszi a fejét az enyémre, közben pedig mindkét karjával védelmezően átkarol. Így fekszem tovább az ölelésében, amíg újra el nem nyom az álom.

Csak egy csöppet vagyok szeretethiányos...

Jó látni, hogy nem csak én szoktam helyzetekről képzelődni. :D

De sajnos néha jön a felismerés, mennyire lehetetlen, mégis milyen valóságos. Sőt, nem is lehetetlen, de túl szép lenne ahhoz, hogy igaz legyen.

- Valami szuperképességet szerzek

- Találok valami időkaput, amin a múltba lehet utazgatni

- Olyan változás áll be az életemben, hogy világszerte utazgatnom kell, szinte minden hónapban menni kell valahova(ez talán a leginkább lehetséges)