Miért gondolják egyesek, hogy a férfiaknak nehezebb párt találni maguknak, mint a nőknek?

Leginkább azért, mert ők személy szerint úgy tapasztalják, hogy nehéz, mások fejébe és érzéseibe pedig nem látnak bele (legtöbbször nem is lehet).

Ha jól emlékszem, 20-30 év között a nők 4/5-e van tartós(abb) párkapcsolatban, míg a férfiaknak 2/3-a (de most nem találom az adat forrását).

Eszerint ebben a csoportban nem minden férfinak jutna korosztályán belüli nő.

De ez nem a legjobb mérőszám, mert semmit nem mond a szinglik párkeresési hajlandóságáról.

Nem mindegy hogy párt találni nehezebb vagy dugópajtit. Az színigaz hogy egy nőnek kinézettől függetlenül nem kell sokat keresgélnie, ha csak szexre vágyik. Felregel egy társkeresőre és még fotót se töltött fel magáról, de már van 10 levele (kipróbáltam).

Ha viszont valaki egy normálisan kinéző, ápolt, művelt, humoros, férfias fellépésű, hűséges, apafigura és nem gyári munkás TÁRSAT akar, az nehezebb helyzetben van mint fordított esetben a férfiak.

"Ha viszont valaki egy normálisan kinéző, ápolt, művelt, humoros"

Ha a férfi egy ilyen társat keres, ahhoz egy fél élet keresése kell.