Miért lett divat albérletben lakni a fiatalok körében?

Le írtam miért laknak ott az emberek albérletben,nem minden embernek kell saját lakás vagy ház,nem olyan könnyű eladni a dolgokat azért,tegyük fel hogy valaki évente változtassa a munkahelyét mert szereti a változatosságot ezért jobb neki az albérlet ebben az évben Münchenben lakik és dolgozik, tavaly Stuttgartban tavaly előtt Berlinben az előtt Münsterben az egyik ismerősöm ezt csinálja, kérdeztem miért?

Azt mondta egyszer élünk csak és azt az országot ahol született meg szeretné ismerni és amit tud ki szeretne próbálni ha már dolgozni kell akkor hagy döntse el ő mit akar?

Mielőtt ebbe bele kezdett húszas éveitől a harmincasig hol ebben az országban hol pedig abban élt,leginkább kétkezű munkákat végzett, sok embert megismert stb...

Most 34 éves házas a férje is élvezi ezt a dolgot.

Éltek az USA-ban és képzeld el nincs mindenkinek saját háza, Kanadában sem, nem tudom honnan veszed azt hogy mindenkinek saját háza van? Szép is lenne.

Miért ne lehetne?

Tanulni képezni kell magadat majd dolgozni ha itthon nem jó ki menni és külföldön össze szedni a pénzt.

Akkora hülyeségeket röfögsz ide, hogy értelmileg korlátozott lehetsz, vagy soha ki nem tetted a lábad a faluból és csak a járási híreket olvasod...

Én sem szeretem a várost, a tömeget, a panelt, a BKV-t meg aztán főleg nem, de azért erős túlzás azt állítani, hogy vidéken élni minden szempontból jobb élni.

Mondom, vagy értelmileg korlátozott képességű vagy, vagy troll, vagy pedig egész életedben egy burokban éltél.

"Nekem pl nincs igényem szórakozásra. Extrém introvertált vagyok."

Innentől mi a kérdés?

Te ilyen vagy, ettől még a fiatalok 90%-a nem ilyen.

Volna??

Miért ma nem lehet?

Nem vagy még 70 éves szóval lehet tanulni és mellette dolgozni,egyik ismerősöm mosogatott majd takarított, kukás volt és ezek mellet tanult és tartotta el magát és családját, neked még nincs család szóval könnyebb helyzetben vagy,ha neki itt kint sikerült akkor otthon is sikerülni fog, tudni kell azt hogy itt németben sok helyen hajtva vannak az emberek főleg az ismerősöm de azt mondta ha akkor nem csinálja meg vége az életének,hiteljük is volt itthon de szépen kemény munkákkal és kitarssal sikerült neki.

Tényleg gond van az értelmező képességeddel? Felfogtuk: vidék és szülői ház forever! Légy nagyon boldog vidéken a szülői házban!

De mégis miért teszel fel egy kérdést, ha aztán csak minden választ szinte elutasítasz. Kérdeztél valamit, meg kaptad rá a választ. Az, hogy te nem értesz egyet a válasszal az miért lényeges??? Nem az volt a kérdés, hogy te miért nem akarsz így élni, hanem az, hogy más miért él így. A választ megkaptad, most már tudod, hogy mások, miért szeretik a pesti panelt/bérházat/albit. Neked nem kel szeretned, lépj tovább.

1. Külön életet szeretnék kezdeni. Jó a kapcsolatom a családommal, de nem szeretnék még fiatal felnőttként évekig a gyerekszobámban élni. Nekem szükségem van az önálló és szabad életre, ami úgy érzem, hogy akkor valósulhat meg igazán, ha az ember egyedül él egy saját háztartásban. Normális szüleim vannak, akik egyáltalán nem korlátoztak soha semmiben és nem voltak nálunk jellemzően a konfliktusok, de attól még más korosztály vagyunk, más az életvitelünk, az igényeink, az időbeosztásunk stb. és sokkal kényelmesebb külön élni a szülőktől. Egy idő után az ember már megunja az alkalmazkodást, a sok figyelmességet és kompromisszumot is, ami az együttélésből adódik. Sok családban pedig sajnos nem túl jók a viszonyok, így az is jellemző, hogy a fiatal tényleg "menekül" otthonról, szinte bárhová.

2. Ha az embernek van párkapcsolata, akkor egy idő után felmerül az összeköltözés. Fiatalon az emberek nagy része nem tud saját lakást/házat vásárolni, a szülőknél összeköltözni szerintem alapvetően senki sem szeretne és nem is tartom egy normális vagy járható útnak, illetve kevesen rendelkeznek saját ingatlannal (szülőktől kapta, örökölte stb.). Na most akkor mégis hol lakjanak? Én huszonévesen azért már nem szeretnék ott tartani egy kapcsolatban, hogy átjárkáljunk egymáshoz hétvégente és akkor a szülők között ülve nézzük a tv-t, meg titokban összebújjunk a fürdőben stb... tiniként ez még lehet szórakoztató, de felnőttként az ember nem erre vágyik, hanem egy közös életre.

3. Munkalehetőség. Nem vagyok egy nagy arcú, sznob valaki, aki a diplomájára veri a mellét, de alapvetően nem azért tanultam és tanulok, hogy utána beálljak a sarki zöldségesbe eladónak. Az én családom vidéken él egy kisvárosban, ahol nem tudnék elhelyezkedni a végzettségemnek megfelelően, nem tudnám használni a nyelvtudásomat, nem tudnék "diplomás munkát" találni. Ott nagyrészt fizikai munkák vannak, betanított munka, gyári munka, eladó és hasonlók, amivel nincsen semmi bajom, nem nézem le és nem derogál. Ugyanakkor, nekem fiatalként még igenis fontos az, hogy azt érezzem valami jó vagy fontos dolgot teszek, ki tudjam használni a képességeimet, legyen fejlődési és tanulási lehetőségem, elvégre ezért tanultam.

4. Szempont lehet a fizetés. Vannak olyan területek, ahol egyáltalán nincsen vagy nem számottevő a különbség (pl. az én területemen sem), de valahol igenis sokkal többet tudsz keresni Budapesten mint egy vidéki városban. A munkakörülmények is lehetnek jobbak.

5. Szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek, a város hangulata, infrastruktúra. Én vidéken nőttem fel, ami gyerekként tényleg varázslatos volt... szabad, kalandos, élményekkel teli stb., de később már nem élveztem, sőt. Nincsen normális tömegközlekedés, gyér a kulturális élet, nincsen annyi tanulási lehetőség, nincsen szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, pláne fiataloknak és a nap nagy részében totál kihalt minden. Otthon mindig voltak nyugdíjas rendezvények, városi nap, gyerek nap és akkor eljött ugyanaz a vattacukros, ugyanaz a mulatós énekes, ugyanaz a helyi tánccsoport stb., stb. évente kb. három alkalommal... Én nagyon szeretem, hogy pl. Budapesten vagy akár egy nagyobb vidéki városban be tudsz ülni csomó hangulatos kávézóba, van mindenféle étterem, klub, csomó program és közösség (pl. sport, kézműves, olvasós, koncertek, nyelv), mindenféle üzletek és a tömegközlekedés is sokkal szervezettebb. Vannak emberek az utcákon, hangulatos, szép és nem olyan mintha valami elcseszett horror filmben sétálnál, attól rettegve, hogy berántanak a kukoricásba...