Miért érzem néha senkinek magam?

Egyetértek azzal, aki megmondta neked a frankót, hisz egy normális ember az ilyen szavakból próbál profitálni és próbálja építő kritikaként venni. Te azonban megmutatod a reakcióiddal, hogy képtelen vagy erre, mint ahogyan arra is, hogy kivakard magad a sz@rból. Pedig ezt kizárólag te teheted meg, senki más. Azzal, hogy egész nap facebookozol, nem fog megoldódni semmi... Ha nincs bevételed, egyáltalán miböl tartod fönt magad?? Képzelem, hogy 100 000 forint körüli összeget kell fizetned a rezsire, de ezt miből? A szüleid küldik? Semmittevő otthon is lehetsz, a szobádban, ingyen.

Megértem a helyzeted, hisz én is éltem külföldön 3 évig, és egyik helyen sem szereztem új barátokat, az itthoniak pedig lassan és biztosan elfelejtettek. Nekem sincs kivel megbeszélni a problémáimat, de nem írok ki hetente kérdéseket, amelyekben azt várom, hogy vadidegenek sajnáljanak, amiért én ilyen szerencsétlen és elveszett vagyok. Nem! SENKI nem fog sajnálni, vagy ha mégis, azt teszi addig a két percig, amíg el nem kattint erről az oldalról.

És igen, jelenleg egy senki módjára élsz: lopod a napot és sajnáltatod magadat. Pedig értelmesnek tünsz, és különlegesnek is. Kezdj magaddal valamit, járj el dolgozni, lehet aljamunkát is csinálni, arra mindig van felvétel! Vagy gyere vissza Magyarországra, és kezdj el tanulni, egyetemre, tanfolyamra járni.

Áltathatod még magadat, hogy az élet milyen kegyetlen veled, de remélem, egyszer rájössz, hogy egyes egyedül te vagy kegyetlen önmagaddal !