A múltban egy bármi húsféle nélkül megcsinált lecsó, vagy paprikás krumpli is kielégítő gasztro élményt nyújtott, vagy mindig ott volt az emberekben hogy oké, ez van, de mennyivel jobb lehetne?

A lecsónak, és sok krumplis ételnek nem "tartozéka" a hús, sokan ma sem raknak ezekbe az ételekbe húst, pedig megtehetnék.

Elég sok évtizedek kell már vissza lépkedni a múltba, a '80-as években változott meg az étkezési szokás, hogy sokan napi szinten esznek húst, régebben sokkal több volt a húsmentes nap, a '70-es években általában vasárnap volt hús, a '30-as, '40-es , '50-es években még ritkábban, a szegényebb családok annak is örültek, ha a puliszkára volt egy kis juhtúró is.

Ábrándozni, álmodozni bármiről lehet, és az álmodozás korszaktól független, persze, hogy előfordult régen is, de az étkezési szokásokban sem volt benne, hogy minden nap húst egyenek.

Gyerek koromban láttam, hogy az öregek krumplis galuskát, öreg reszelt tésztát főztek maguknak, amibe soha nem tettek kolbászt, legfeljebb sült szalonnával szórták meg, és sok esetben két napi ebéd volt.

Lecsót is csinálték "natúrban" vagy rizzsel, tojással, és ha olyan kedvük volt, kolbásszal, az alapvető eltérés a mostani szokásokhoz képest, hogy akkoriban igényük sem volt arra, hogy minden nap húst egyenek, de minden további nélkül megették az avas szalonnát is, amiről mostanság sokan azt gondolják, hogy ehetetlen, mérgező.

Az emberiség sokszázezer éves történelmében elenyésző az a pár másodpercnek számító év, amikor jelentős számú fajtársad gasztroélményként élheti meg az ételfogyasztást és nem az éhezéssel szembeni küzdelemként.

"A múltban..."