Ha egy férfi elhív vacsorázni és ő dönti el mit együnk, nem kéne felajánlania, hogy fizet? Miért érzem magam kellemetlenül?

Sztori(én vagyok a lány):

Elhiv vacsizni üzenetben. Sétálgatunk, és sokszor feljön a téma, hogy akkor ma vacsizunk. Minden alkalommal elmondja, hogy akkor én hívom meg őt?én fizetek majd? De ezt kicsit poénkodva mondja, szóval félig meddig nevetek is rajta. Minimum 10szer elhangzik, hogy akkor ugye én fogok fizetni? Már milliószor válaszoltam rá, hogy “figyu, szivesen meghivlak vacsira, semmi baj”, ennek ellenére még jónéhányszor rákérdezett.

pizza hutba megyünk( tehát nem valami luxus étterem).Megegyezünk, hogy egy pizzát közösen fogyasztunk el. Mindketten mást akarunk, de én végül engedek, igy azt rendeljük, amit ő kíván.

Ezután jön a fizetés, azt mondja szaladjunk el ( gondolom poén volt); mindegy, a lényeg, hogy rákérdez, fizessünk közösen felezve a számlát? Nyilvan igent mondtam.

Ami zavart a sztoriban nem maga a számla felezése, inkább az, amit elötte lejátszott, sztem az, hogy milliószor felhozza, hogy akkor én fizetek max akkor lett volna poén utolag, ha egyébként ő fizetett volna, így visszagondolva inkább megalázó.

Nem vagyunk tinik ő harmincas éveiben van, én huszas éveim közepén..ja és elötte párszor találkoztunk már, egyszer ő meghivott egy kávéra, utana én visszahivtam szintén kávéra, a többi találkozón csak sétáltunk...