Miért mondta a legjobb barátom azt, hogy az otthoni házimunka az nem munka, és csak azért nézi el a barátom, hogy ez mellett nem dolgozom, mert egy papucs?

Az egyetemen ismertem meg egy srácot, nekem picit crushom is volt, pedig addigra már megvolt a mostani párom, de mivel a srácnak is volt barátnője így szóba sem jöhetett semmi, végül jóban lettünk, és szorosabb barátság lett köztünk 2 éve.

Egyik nap beszélgettünk az otthoni dolgokról, és mondtam neki, hogy tök jó, hogy a barátom nem várja el, hogy dolgozzak így az otthoni mosás főzés takarítás mellett illetve kutyasétáltatás mellett, mert a kettő egyszerre sok lenne.

Erre elkezdett röhögni, hogy ugye tudom-e, hogy ezt a pasim azért hagyja, mert egy papucs, és tudja, hogy vagy hagyja ezt, vagy soha többet nem fog 35 évesen egy 22 éves ilyen kaliberű lánnyal összejönni, mivel, képzeljem el, a legtöbb ember egyszerre dolgozik, és gondoskodik az otthoni dolgokról, és mivel nem egy tanyán lakom, ezért nincs az az Isten, hogy a munka is a napi teendőim mellé, pláne, hogy gyereketek sincs.

Én egyáltalán nem értek vele egyet, szerintem egy 73 négyzetméteres panelt szinten tartani, kutyát sétáltatni, minden nap főzni, mosni stb nem lehetne teljes munka mellett, és egyátalán nem hiszem, hogy a párom papucs lenne, inkább Ő is látja mennyi elfoglaltsággal jár ez.

Szerintetek?

Azóta nem beszéltem az egyetemen megismert “baráttal”, mert szerintem nincs igaza, és nagyon bunkó volt.