Jogosan esik rosszul?

Öhm... mi a probléma?

Szerintem elég beteges, ha valakinek az első dolga a mboilját fogni és pötyögni akármi is történik az életében.

Az emberek mennek helyekre, tt történnek dolgok - vagy nem - és ennyi.

Nekem is a párom ha hazajön a nap végén, elmeséli mi történt. De hogy napközben folyton tudósítson, hogy mi van?

Igazából nem is azt mondom, hogy az a párkapcsolat beteg, ahol folyton jelentgetni kell. Inkább az a világ beteg, ahol folyton közvetíteni kell másoknak.

Adjuk meg a kommunikációnak is a megfelelő helyet és időt. Az ajtón kisétálás nem a megfelelő hely és idő.

4, hát.... akkor lehet régimódi vagyok, de én pl szeretem azt, hogy ha már beszélek a párommal, azt úgy teszem, hogy minőségi figyelmet fordítok rá.

Ráadásul ha nem is történt igazán semmi...

Mondjuk tegyük hozzá, a páromnak is van dolga, amiben nem akarom megzavarni a helyzetjelentéseimmel.

Mi történik, ha pár órával később tudja meg? Semmi.

De persze a mai gyors ingerkielégítési világban elég nehéz megmagyarázni, hogy.. egyszerűen... nem muszáj mindent és minden igényt azonnal és rögtön kielégíteni..

Szerintem meg kamuzik.

Elment, nem fogadtàk tàrt karokkal és kissé letört.

Azzal én is egyetértek, hogy ha valami fontos van, akkor minél hamarabb szóljunk.

De ez eg yállásinterjú. Még csak eredményt sem tud a végén, hisz nem ott helyben szoktak ajánlatot tenni. Szóval igazából azon kívül, hogy mik a saját benyomásai, nem tud érdemi dolgot mondani.

Ha valami fontos van, akkor hívjon, ja, ezzel egyetértek.