Mit csináljak ha beszélni sem akar már velem az aki mindennél fontosabb?

Én is így voltam vele. Imádtam... Aztán ott hagyott. Kb 3 hónapon keresztül folyamatosan depressziós voltam miatta. Aztán kicsit jobban lettem. Főképp, mert jobban AKARTAM lenni. Ő meg persze nem segített, mikor írtam volna neki, vagy bármi módon találkozni vele, akkor gyakran még csak válaszra se méltatott. Ebből lett elegem, és hála nem csekély akaraterőmnek valamelyest összeszedtem magam, bár nem lettem az igazi.

Aztán megismerkedtem valakivel. Majd még egy valakivel. Aztán végül sikerült annyira túl lennem rajta, hogy megismerkedtem egy olyan valakivel, aki végülis már nem csak egy mankó volt a túlélés érdekében, hanem egy tényleges társ szerepét is oda tudtam neki adni. Most vele vagyok együtt, most harmadik hónapja. És nagyon szeretem :3

Az egyetlen bökkenő az előző pasival az volna, hogy egyik legjobb barátnőm bátyja, és mostani párommal egy utcában laknak, mondhatni szomszédok. Így igencsak gyakran látom. Már neki is új nője van, arról is hallok ezt-azt. Igazából, most már túl vagyok rajta. Minthogy ezt ő is érzékelte, így, szakításunk után kb 7 hónappal már visszaköszön, és ha mondok neki valamit (bár ez nagyon ritkán fordul elő, de ha egy közegben vagyunk, azért a normalitás határain belül muszáj), reagál rá.

De igen, nem is olyan rég még én is úgy éreztem, hogy nélküle véget ért az életem, és nincs értelme semminek. De kellő támogatással és akaraterővel ezen túljutottam. Megvan az ideje, amíg gyászolod a kapcsolatot, és miután ez elmúlik (mindenkinél más és más idő kell hozzá), akkor utána egyáltalán nem lehetetlen, hogy találsz valakit, aki ismét boldoggá tesz.

Nekem sikerült. Szerintem neked is fog. Csak adj időt és lehetőséget magadnak is és másoknak is.