Van egy férfi, 40 éves, az édesanyjával lakik, mennyire élhető egy ilyen kapcsolat?

Csak a személyektől függ. Ha értemes, jó emberek, akkor semmi baj sincs ezzel. Minek költözne egydül magányba valaki? Nem utálja mindenki az anyját. Sőt, az anyósát sem. Ha meg van hely, akkor miért lenne jobb idegenekkel társasházban élni?

Inkább az a kérdésem nekem, hogy hogy lehet ennyi általánosító, elfogult és előítéletes ember? Csak attól függ, hogy milyenek az érintettek. Nincs általános szabály, semmi baj sincs ezzel.

Kicsit olyanok a hozzászólók, mint amerikában: 20 évesen kiteszik a gyereket, mert mit keres otthon. Oldja meg, hova megy... Én nem osztom ezt, simán lehetnek jó viszonyban. Ráadásul ha már jelzőket kellene ráaggasztgatni, inkább értelmes felelősséget jelent. Ha van intim szféra, akkor semmi baj ezzel.

46

Az após az nem anyós. Teljesen más tészta.

46-os…

A kulcs abban amit mondtál, az az, hogy a hölgy lakott az apósnál. Ott apa-fiú kapcsolat volt alapból. Ha valaha tanultál pszichológiát, vagy netán olvastál ebben a témában, akkor nagyon jól tudnád, az anya-fiú kapcsolat és egy apa-lánya kapcsolat teljesen más mint egy anya-lánya és egy apa-fia kapcsolat. Egy apa-lánya és anya-fia kapcsolanál előkerülhetnek a féltékenységi dolgok. Ráadásul mint tudjuk, pszichológiában, az ellenkező nemű szülő gyerek kapcsolat mindig erősebb szokott lenni. Általában az apák lányosak, az anyák pedig fiúsak. Ezekből szokott a probléma lenni, szerintem ritka kivétel, amikor nincs probléma. Sajnos sokszor az anyák nem engedik leválni a fiúkat magukról, hanem megpróbálják magukhoz láncolni. Főleg akkor, hogyha netán özvegy is, mert akkor csak a fia van, aki segítsen. Ha családja lesz, akkor azért őrá valljuk be, jelentősen kevesebb idő fog jutni. Ez egy nem kellően inteligensek embernél problémát fog okozni. A de például nagyon sokszor problémát okoz egy apa lánya kapcsolat ha a férfi elválik és új nőt vissza a házhoz. Közvetlen környezetemben is tapasztaltam több ilyet. Sőt, nekem van egy ismerősöm, aki sok éves tapasztalattal azt mondja, hogy lányos apával nem ismerkedik. Már unokája is van, közel nyolcvan éves, de már 15 évvel ezelőtt ezt mondta. Azért, mert az a kötelék úgymond nagyon szoros, és maximum harmadik, negyedik lehet ott esetleg ötödik, ha még unokák is vannak. Egy normális párkapcsolati viszony, ez esetben sokszor nem tud kialakulni, az ellenkező nemű gyerek miatt. Főleg nem akkor, ha együtt laknak. Ha még külön laknak, normálisan gondolkodnak, akkor van esély.

"itt a nyár, hamarosan, szeretné valakivel együtt megélni az életet."

És udvarol neked.

Még sehol semmi kapcsolatotok, közös múlt - egyáltalán mióta ismeritek egymást?, se házasság, se semmi, miért izgulsz előre?

Ha jól érzed magad vele, élvezd a társaságát és a nyarat vele.

Majd jobban megismeritek egymást, és ha boldogok vagytok együtt, majd ha eljön az ideje, együtt közösen megtaláljátok a legjobb megoldást.

49.

Én a 48 évem tapasztalata alapozva, természettudományos végzettségű lévén mondom azt, hogy konvergál a nullához, hogy ebből értelmes kapcsolat legyen és csak az időt vesztegeti. Az meg luxus, nem tudja, meddig él, azokat az éveket pedig nem erre kellene pocsékolni. Már nem gyerekek, nem érnek fel hülyeségekkel foglalkozni. Persze, ha mind a két félnek ez megfelel, egy kis tingli-tangli, akkor oké. De ha a kérdező komolyabbat akar, akkor valószínűleg neki ez nem lesz megfelelő. Nagyon sok nő így pocsékolja el a drága éveit. Céltudatosabbnak kell lenni, nem pedig sodródni az árral. Annak nincs jó vége.