Szerintetek van értelme együttmaradni a párommal? 29 hetes kismama vagyok

Fura egy édesanyád van neked.

Nekem anyum megmondta, hogy ő ott lesz végig velem és nem maradok egyedül a gyermekemmel, csak ne tegyem tönkre magam azzal a férfivel egy olyan kapcsolatban.

Reagálnék édesanyád mondatára:

Attól hogy elváltok még lehet apja a gyerekének, ha akar! Nem a gyerek-apa viszony szűnik meg! Ezt vésd az agyadba, meg édesanyád is...

3 éve lassan hogy elváltam, ahogy időm, erőm, pénzem engedi, minnél többet vagyok a gyerekeimmel, pedig megtehetném hogy leszarom nem? Sokan csak arra képesek hogy megcsinálják a gyereket, de ha gebasz van már nem is érdekli őket!

Ki ilyen ki olyan, a te párod sosem lesz normális apa, sőtt csak simán normális ember sem! Te meg eldöntheted egy ilyen hulladékkal éled le az életed vagy, nyugodtan nélküle...

A pasid egy brom ,de ezt eddig is tudhattad volna es nem kellett volna gyerekezvalalni vele....de mar keso es a gyereket kell nezni meg persze magadat.

Anyadrol ink nem mondom a velemenyem!

Hagyd ott azt a fakalapot!

Áldott Teher Alapítvány - Válságterhesség.hu

Hidd el, hogy IGENIS VAN REMÉNY!

Énekeljetek együtt dalokat a babának: élénkítő-, illetve altatódalokat biztosan találtok az interneten!

A közös éneklés gondolatát - ha felveted Neki - biztosan elárulja, hogy mi a gondja-baja a helyzettel! Könnyebben meg fogja nyitni a SZÍVÉT-LELKÉT!

Ez nem apa. Nyugodtan elhajthatod. En 30 evesen szultem egyedul a masodikat, nalunk semmi ilyesmi nem volt, szimplan osszejott egy masik csajjal es nem akarta menteni a hazassagot, tehat nem eltem stresszben terhesen,volt egy sokk amikor kiderult es aztan valas. De eletem legjobb dontese volt. Engem is gyotort a buntudat h nem lesz a gyereknek apja,de tudod nem a bebit zavartam ossze hanem a 2evest aki azota is pszichologushoz jar,mert szorong. A kicsi sosem hianyolta az apjat es idovel lett egy klassz potapja,mivel szuletesetol nem kotodott a biologiaihoz,joval kiegyensulyozottabb mint a nagyobb.

Viszont! hipererzekeny es ezt valoszinuleg a stressz okozta amit a hasamban az utolso ket honapban kapott.

Ezzel azt akarom mondani h a baba a hasadban erzi h nem jol mennek korulotte a dolgok es ha megszuletik,latni is fogja.

Mondd meg Edesanyadnak h most az elsodleges dolgod megvedeni a gyermekedet a hangoskodastol,vitaktol,folosleges adrenalintol. A masodlagos az h magadat vedd meg uezektol h legyen egy kiegyensulyozott anyja a gyereknek. Ez utan jon csak a sorban "apuka".

Hidd el epp elegge bonyolitja majd az eleteteket az, ha "majd neha meglatogatja"....

Egyikőtök se hisz abban, hogy hosszú távon együtt fogtok maradni. Se te, se a gyerek apja. Ez a kapcsolat halott.

Teljesen mindegy, hogy terhesen, 3 hetes baba, vagy 3 éves gyerek mellett maradsz egyedül. Az nem mindegy, hogy a baba nyugodt környezetbe születik, vagy élete első èveit feszültségben tölti. Netán fizikai agressziónak is kiteszed. Baromi idegesítő tud lenni egy kisgyerek, az állat pasid ezt nem fogja tudni kezelni.

Anyáddal ne foglalkozz, ez a te életed, nem az övé. Nem marod el az apját, ha akarja, láthatja minden nap. És így ott a lehetősége, hogy te találhatsz olyan párt, akivel kiegyensúlyozott a kapcsolat, és ezerszer jobb apja lesz a kicsinek, mint a vérszerinti valaha.

Minek vállaltál gyereket egy láthatóan fosba?

Remekül elcs.szted az életét neki is, pedig ha gondolkodsz, menekülsz egy hónap után.

Lehetséges, hogy RITKA GENETIKAI RENDELLENESSÉGBEN szenved a párod - de erről nem szólt neked időben.

Önmagát hibáztatja valójában, de rajtad vezeti le a feszültségét.

Attól félhet, hogy NAGYON SOK PÉNZBE kerül majd a beteg gyermek gondozása. (Nektek nem is marad majd szórakozásra, pihenésre, feltöltődésre.)

Genetikushoz időpont kérése nem lenne célravezető megoldás?