Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lendüljek túl ezen?
Férjem bipoláris zavarban szenved. Kb. 2 éve lett diagnosztizálva. Van két gyerekünk, házunk, autónk minden szuper lenne...ha
És itt jön az én bajom.
Kb. 1,5 éve volt egy komolyabb depressziós epizódja. Be akarták utalni pszichiátriára pár hónapra. Ebbe nem ment bele, féltette az állását meg nyilván minket is, mert egy keresetből nem lehet megélni. (Én próbáltam rábeszélni, de nem ment)
Tehát nem ment kórházba, de kapott gyógyszereket, amiket mai napig szed. (Jártunk pszichológusnál is, de azt is abbahagyta, mert hülye az összes orvos)
Szóval..
Abban a kb. fél évben amikor rosszabbul volt, bennem eltört valami. A bizalom, a vágy, a nem is tudom micsoda megszűnt létezni felé...
Úgy érzem mindent megtettem, hogy jobban legyen akkor (jártam vele orvoshoz, eldugtam a gyógyszereit és én adagoltam, mert túladagolta a nyugtatót (nem lett komolyabb baj), támogattam ahogy tudtam a két kicsi mellett.
Anyósom járt át segíteni nekem, hogy egyedül valahogy boldoguljak, mert férjem elment dolgozni ugyan, viszont otthon csak feküdt vagy veszekedett velem. Bármit mondtam támadásnak vette, ordított ha úgy volt...
Megrángatott egy bolt közepén, mert felhúzta magát, el akarta hagyni a gyerekeket, akkor volt 5 éves a nagyobb, szó szerint leült mellé és azt mondta neki, hogy ő most elmegy, mert jobb nekünk nélküle...Szegénykém pedig nyilván nagyon sírt emiatt. Aztán valahogy kitisztult a feje és végre nagyjából elfelejtettük ezt a rémálmot...de bennem maradt még félelem.
Nem merek tőle dolgokat kérni, vagy néha hozzászólni, nehogy megint az legyen, mint akkor. Ő viszont folyamatosan erőltetné rám magát...Nem megy egyedül boltba, belevonna a munkájába is, de engem nem érdekel, de akkor is mondja stb...
Volt egy barátom (férfi) igaz csak neten beszélgettünk. Kiverte a hisztit, hogy ne beszélgessek vele, mert az neki rosszul esik. Rendben, tiszteletben tartottam, már nem tartom a kapcsolatot vele. (Pedig nagyon sok lelkierőt adott)
Betegségem miatt (IR) fogynom kéne, de arra sincs lehetőségem, hogy fél órát edzek, mert nem szeretem egyedül hagyni a gyerekekkel. Néha velük sem úgy reagál le helyzeteket, ahogyan kellene. (Nem bántja őket, csak úgy szól, ahogy nem kéne...)
Magamon kéne dolgoznom, nem őt hibáztatom. De nem tudom merre induljak. Voltam én is pszichológusnál pár alkalommal, erősnek tartom magam lelkileg, de úgy érzem nem vagyok boldog.
Nem akarok elválni, egy keresetből nem tudom eltartani a gyerekeket. Meg..hát itt jönne az, hogy szeretem is..de ebben már nem vagyok biztos.
Nem tudnék még egy olyan időszakot végigcsinálni, az fix.
Hogyan kéne elfogadnom, vagy feldolgoznom ezt az egészet?
válasza:
válasza: válasza:Keress egy új, minden eddigiektől független orvost. Ez legyen az első lépés.
IR miatt endokrinólógus+Saxenda. Edzés nélkül fogsz fogyni és rendeződnek az értékeid.
Minden házasságban vannak mély és nagyon mély pontok, amit akkor tudsz túlélni, és tullendülni rajtuk, ha soha nem hallgatsz azokra akik a válást lökik neked. Soha. Főleg nem kisgyermekek mellett.
férjednek most rád mint nőre van szüksége-úgy mint amikor megismerkedtetek. Próbáld összehangolni a gyerekkel. Ha szeretné, hogy vele menj boltba-old meg, legyél kompromisszumképesebb.
A férjednek szeretetre, türelemre, megértésre van szüksége-és békére.
Volt nehéz helyzeted már amikor ő állt melletted? No ugyan ez pepitában, csak most neked kell mellette állni, és még a gyereket is picit háttérbe tenni. Most a férjed az első. Kifogtok lábalni ebből az egész tré helyzetből de ez idő, türelem, és kitartás. A másik faszit meg tiltsd le, most nem idegen emberre van szükséged-hanem hogy a családod megmaradjon, és fellendüljön újra.
válasza:Erre mondják azt, hogy megszoksz vagy megszöksz!
Nem nagyon tudsz mit csinálni a váláson kívül, de ugye leírtad, hogy azt nem akarod. Akkor mit lehet erre mondani?
A másik fél viselkedését, személyiségét, cselekedeteit, gondolatait nem tudod befolyásolni, hiszen ő egy másik ember, erőszakot meg nem lehet rajta alkalmazni, hogy hipp hopp legyen belőle egészséges ember.
Ő annyit tudna tenni, hogy szedi a gyógyszereit, és alapból pszichiáterhez kellene járnia, de ő ezt nem akarja.
Te meg nem erőszakolhatod rá amit nem akar.
Te csak a saját életed felett dönthetsz egy esetlege válással.
Elfogadni azért sem fogod, mert te egészséges vagy, ő meg beteg. Ezt vagy eltűröd vagy nem (a jelek szerint már inkább nem).
Szüleidhez nem tudsz visszaköltözni?
válasza: válasza:#5 Te is tipikusan az a fajta vagy, aki mindenáron benne marad egy szar kapcsolatban még akkor is, ha a gyerekei beledöglenek.
Kérdező, a barátnőm ugyanezen ment keresztül, évekig próbálta a férjét összekaparni, mindeközben a gyerekük volt az elszenvedője az egésznek. Pár év után belátta, hogy jobb egyedül, még ha anyagilag nehezebb is. Ma már boldogan él a gyerekével, külön apukától. Persze a döntés a tiéd, csak legyél tisztában azzal, hogy három ember élete felett döntesz.
válasza: válasza:3 ekkora baromságot is rég olvastam.
Tehát a gyerekek majd összetörnek, ha a bolond apjuk, aki beszámíthatatlan és megbízhatatlan kikerül a képből, de attól nem, hogy veszélyezteti őket vagy esetleg lelkileg bántalmazza. Gratulálok!
Türelem és szeretet??
Egy nagy lófszt! Akinek családja van, gyerekei, annak kutyakötelessége kezeltetni magát, ha valami nincs rendben!
Nem önző seggfej módon azt elvárni, hogy a gyerekei anyja és a gyerekek szép lassan tönkremennek az ő balfszságában!
Onnantól kezdve, hogy gyerekeid vannak és együtt élsz valakivel, nem lehetsz önző és felelőtlen!
Nekem is volt egy ilyen exem. Önző volt és gyáva, és elnézte volna életünk végéig, hogy ki vagyok téve az ámokfutásának, csak mert neki kényelmesebb, hogy nem kell orvoshoz/terápiára járni, én meg tűrjek.
Kérdező:a szüleid vagy a férjed szülei mit szólnak ehhez?
Be kellene avatni őket. Esetleg nem tudnának támogatni?
A saját és a gyerekek testi/lelki épsége legyen a legfontosabb!
Az pedig rohadt nagy tévedés, hogy bármi áron apa kell, akkor is, ha nem ép.
Bár ezt nem is neked kell magyarázni, hanem a 3-asnak…🤦🏻♀️
válasza: válasza:"A férjednek szeretetre, türelemre, megértésre van szüksége-és békére."
Nem. Orvosra van szüksége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!