Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Nem akar házasodni, gyereket sem?

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Nem akar házasodni, gyereket sem?

Figyelt kérdés

Klasszikus problémám van, csak annyi a furcsaság benne, hogy én vagyok a férfi.

Párom nem akar se gyereket, se házasságot.

Én sem most akarnék, de azért én így nőttem fel egyrészt, másrészt meg amúgy is azért házasságban szeretnék élni majd, meg gyereket is szeretnék.

Párom nem akar, a házasság nem érdekli, a gyerekeket meg nem szereti, ha játszótér mellet megyünk el, látom rajta az undort a gyerekek iránt, mikor sikítoznak mondjuk meg ilyenek. Meg a szülési fájdalomtól is fél. Hozzá kell tegyem, talán jobb is, hogy nem akar gyereket, mert eléggé türelmetlen és lobbanékony ember, nem is tudom elképzelni, hogy tudna egy gyereket elviselni hosszú távon.

Nagyon szeretem, nem akarom elhagyni, de nekem a majdani terveim között szerepel a házasság és a gyerek. Elhagynátok ezért a párotokat?

Mindketten 27 évesek vagyunk.

Még annyit, hogy néha mond olyat, hogy majd majd esetleg lehet ezekről szó, de tudom, hogy azért mondja, hogy megnyugtasson, meg elég nyilvánvaló onnan is, hogy egyszer teljesen elzárkózik ezektől, máskor meg majd később talán.

A házasságtól nem zárkózik el, de abszolút tojik rá magyarul, hogy megkérem-e. Erőltetni meg nem akarom, csak rossz látni, hogy minden nő, azon görcsöl,mikor veszik már el, ő meg tojik rá magasról.


2013. szept. 25. 11:55
1 2 3 4
 31/35 anonim ***** válasza:
78%

Bízom benne, hogy nálatok nem az a sztori, ami nálam volt, de azért elmondom.

Soha nem akartam se gyereket, se házasságot. Egyenesen a rosszullét kerülgetett ha a közelemben valamelyik barátnőm tervezte az esküvőjét, vagy habos fehér ruhákat mutatott, a gyerekekkel meg a térképről is le lehetett volna kergetni. Nem hogy nem akartam gyereket, majdhogynem egyenesen utáltam őket. Ettől függetlenül normális párkapcsolatban éltem 9 évig, építkezés, közös vagyon, közös tervek, minden ami kell. Az akkori párom finoman időnként pedzegette a házasságot meg a gyereket, de mindig elintéztem annyival, hogy még várjunk, majd jövőre, majd ha megvettük a telket, majd ha felépült a ház, majd megint jövőre..stb. A párkapcsolatomnak vége szakadt, nem a gyerek téma miatt. Nem sokkal később 29 évesen ismertem meg a férjemet, ahogy megláttam azonnal átfutott a fejemben, hogy ha valaha férjhez megyek akkor ő lesz az. Magam sem értettem mi történt velem. A szüleim, amikor ezt elmondtam nekik konkrétan majdnem pezsgőt bontottak. Ők sem hitték el, hogy ilyet tolem valaha is hallani fognak. Pár hónapon belül megkérte a kezem a férjem és azonnal habozás nélkül igent mondtam. Sőt, már vártam is hogy megtegye. Azóta a gyerekekről is óriásit változott a véleményem, ma már nem irritálnak, sőt szívesen "babázok" a környezetemben lévő gyerekekkel, és már kezdem várni, hogy legyen gyerekünk. A lényeg, hogy volt aki mellett közel 10 év alatt nem jutottam el arra a szintre (hiába volt amúgy minden rendben köztünk mert az is egy klasz kapcsolat volt), mint a féjem mellett röpke pár hónap alatt.

Ezzel nyilván nem azt akarom mondani, hogy a barátnőd majd mással akar gyereket, csak annyira hasonló a felfogása mint nekem volt egész életemben, annyira hasonlít eddig a szitu.

Szerintem azért egy határvonalat húzz meg, hogy meddig vagy hajlandó várni, mert férfiként nyilván nem ketyeg a biológiai órád, de ha a párod sose akar házasságot meg gyereket akkor végtelenségig se lehet rá várni.

2013. szept. 26. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/35 anonim ***** válasza:
62%

Na most az utolsó válaszhoz gyorsan annyit tennék hozzá,hogy egyáltalán nem biztos(persze nem is kizárt,csak más eshetőség is van),hogy a másik férfi hozta ki ezeket az ösztönöket.Tapasztalatom szerint ezt bizony az idő hozza el és ez mindenkinél egyéni,hogy mikor.Én például a Párom mellett,aki majd a férjem lesz egyszer, mentem át ezen,hogy évekig odáztam a témát gyereket is házasságot is,aztán egyszercsak megértem rá.Jó,biztos számít az is,hogy Ő az egyetlenegy ember akihez hozzámennék,de régen annyira házasságellenes felfogásom volt (Szüleim elváltak kiskoromban),hogy eszem ágába se jutott férjhez menni.Párom mellett döbbentem rá(illetve Ő döbbentett rá),hogy igenis fontos a házasság és majdan a családalapítás is.

Viszont addíg,amíg valaki "talánoz",addig hidd el Kérdező,hogy fogalma nincs a mikorról.Én is így voltam.

2013. szept. 27. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/35 anonim ***** válasza:
62%

Hát ez egy nemigen megoldható helyzet, mert a mai szemmel nézve csak az egyik törekvései érvényesülhetnek.

Téged nem sürget semmi, nem látom a korotokat, de hát egy férfinek jóformán bármikor lehet.

Szóval téged nem sürget az idő, - de én azt tapasztalom, hogy apának lenni: JÓ!

2013. szept. 27. 23:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/35 keri monika válasza:
17%

Én ott hagynám.

Egy párkapcsolat akkor jó ha mindkét fél ugyan azt szereti és akarja.

ha szeret akkor bevállalja a házasságot.

2013. okt. 14. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/35 anonim ***** válasza:
Mi lett a történet vége, Kérdező ?
2022. jan. 3. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!