Megcsaltam a férjem,2 gyermekünk van, és nem érzek bűntudatot. Hogyan tovább?

28 éves vagyok, lassan 9. éve alkotunk egy párt a férjemmel. Van két csodálatos gyermekünk, 4 illetve 2 évesek.

Mióta megszületett a 2. gyermekünk, kifejezetten kevés figyelmet kaptam a páromtól. Ő úgy gondolja, a hátralevő életemet a 4 fal között fogom tölteni, és csupán "háziasszony" szerepet szánna nekem, holott én is legalább annyit dolgoztam korábban, mint ő, tehát egyformán sokat keresünk ami a családi kasszába megy. A férjemmel az a legnagyobb konfliktusforrás, hogy amíg ő hetente 4x2 órát munka után eljár sportolni, ezt nekem nem "engedi" meg gyerekek mellett, továbbá azt sem, hogy barátnőzni, esetleg néhanapján kicsit kikapcsolódni eljárjak itthonól. Makulátlan előéletem van, sosem voltam hűtlen, a frjem az első az életemben.

A történet lényege, hogy megismerkedtem egy férfival, ő egy egy gyerekes apuka aki éppen válik a feleségétől.

Elképesztő az összhang közöttünk, na meg a kémia is, ennek köszönhetően megcsaltam vele a férjemet, többször is. Ez a titkos "kapcsolat" már lassan másfél hónapja tart, és a legrosszabb az, hogy azt gondoltam, mennyire meg fogom bánni, és majd mekkora bűntudatot fogok érezni, ehelyett semmi ilyesmit nem érzek, csupán azt, hogy minden egyes találkozást nagyon várok ezzel a fiatalemberrel.

A férjem egyébként tökéletes apa, a gyermekeink imádják őt, "csak" rólam felejti el, hogy nem csupán anya, de nő és feleség is vagyok egyben, a másik szabadságát pedig nem lehet korlátozni.

A kérdésem az, hogy mit tegyek? Lehetek e elég önző anyaként, hogy feláldozzam a házasságom és a gyermekeim boldogságát vagy éljek továbbra is áldozatként a szürke hétköznapokban, csak hogy meglegyen a családi béke? Zárjam le ezt a kapcsolatot?

Mielőtt bárki feltenné a kérdést, nem kalandvágyból kezdtem bele ebbe a "románcba", és nem hajt semmilyen újdonság varázsa. A fiatalember sem szórakozik velem, és nagyon is tisztában van ő is és én is az esetleges helyzet következményeivel. Nagyon diszkréten kezeljük ezt a dolgot, magától esélytelen, hogy kitudódjon.

Negatív, becsmérlő kommenteket nem kérek, ellenben aki járt már hasonló cipőben, attól nagyon szívesen elfogadnék tapasztalatot illetve segítséget, hogy hogyan tovább.