A párommal 12 éve vagyunk együtt, régebben elég sűrűn volt szex, mostanában kb. havi 1 alkalom, de volt rá példa, hogy még annyi sem volt. Mi a probléma, kinek van igaza?

"S tapasztalatból mondom, mivel voltam hasonló helyzetben. Ugyanúgy nagy igényem lett volna rá, viszont a párom nem tudott úgy felizgatni ezért vele nem is kívántam"

"Szóval nekem is mást kéne keresnem amég meg nem jön a kedve? "

Ezt mégis hogy szűrted le? Értelmezésből 0 vagy!!

Azt akartam mondani, hogy valószínű szexelne ő, csak nem veled, mert nem tudod felizgatni és nem vágyik rád!

Heti egy "drágám akkor szexelünk?" Kérdéstől nem is fog visszajöni a kedve!

Semmilyen választ nem bírsz elfogadni, vagy legalább elgondolkodni rajta, akkor mégis mit vársz?

Bocs, a 14-es vagyok, véletlenül elküldtem, de van folytatás.

Szóval a férjem egyébként jó apa, szeret foglalkozni a gyerekkel, de persze nem óhajt munka után lenyomni vele még egy teljes műszakot. Eljátszogat vele 1-3 órát. Addig én mit csinálok? Kitakarítom a vécét, letörlöm a konyhapultot, elteszem a száradt ruhákat, befejezem a főzést, vagy legjobb esetben is hajat mosok vagy megeszem végre egy tányér ételt nyugodtan. Nem pihenés. Munka és szükség.

A férjemnek legalább napi 3-4 óra TÖKÉLETESEN gyerekmentes kikapcsolódása van. Minden nap. Edz, játszik. A gyerek velem van a másik szobában, nem kell rá figyelnie. Nekem ilyenem konkrétan NINCS. 24/7-ben minimum fél szemmel a gyereket figyelem, nem csinálhatok semmit elmélyülten, nem kapcsolódhatok ki, és úgy bizony még tévézni is egész más. Az elmúlt egy évben egyszer mentem el a gyerek nélkül itthonról úgy, hogy nem ügyintézni mentem, csak beszélgetni. Egyszer! Egy év alatt! A férjemre hagytam a gyereket, azt nyilatkozta, hogy nehéz négy óra volt...

Egyszer-egyszer elmegyek a gyerekkel mondjuk anyámékhoz. Örülök a társaságnak, de az, hogy nem otthon kell a gyerekkel cseszelődni, hanem máshol, az megint csak távol áll a szórakozástól és a pihenéstől is. Ott is menni kell utána, figyelni, hogy ne essen el, ne egyen fel koszt a földről, fel kell venni, elvenni tőle a nem neki való tárgyakat amiket talál, meg kell etetni, kiköpködi a kaját, ki akarja húzni a fiókot, szét akarja túrni a cserepes növényt, eldobja a játékot és ordít érte, ugyanúgy mint otthon. Közben fél füllel figyelek anyámra, mert nyugodtan beszélgetni így nem lehet. Mi a frásztól lenne ez nekem kikapcsolódás? Ez ugyanaz a fárasztó agyrém mint otthon, csak egy másik környezetben.

Azt tervezem, hogy mostmár lassanként többet fogom a férjemre bízni a kicsit, mert lassanként egyre könnyebb lesz vele bánni. Hetente 2-3 alkalommal szeretnék legalább 1-2 órára elhúzni itthonról egyedül, plusz még mindig nála lenne akkor is, amikor házimunkát kell végeznem. Akkor kezdeném megint embernek érezni magam.

Ő tudja, hogy neki sokkal jobb dolga van mint nekem, meg is mondta. Sajnál. Ennek ellenére nem veszi át a gyereket sem hétvégén egész napra, sem hétköznap munka után egész estig. Miért? Mert ő sem bírja jobban mint én, mert fárasztó, azért. Ő is un a szőnyegen üldögélni meg utánamászni, zavarja, hogy nem lehet mellette semmi mást csinálni, még egy cikket végigolvasni sem a telefonon, mert felmászik a szekrényre, leesik a kisautóról, szájába tömi a kockát. Vonyít, a nyakába mászik, nehéz tartani, semmi sem jó neki, felidegesíti. Most minden szépsége mellett a gyereknevelésnek, ez van. Mindennap vanak csodás órák is, persze. De mindennap van sok-sok óra ebből a sz@rból is. Szeretjük a gyerekünket, de attól ez még nem lesz sem Disneyland, sem sétagalopp.

A férjemnek is hiányzik a több szex, néha nyaggat. Volt olyan, hogy a gyerek egy órája aludt, én éppen kivakartam magam a kajamaradékos mosogatóléből, mondtam, hogy egyébként éhes vagyok, reggel óta nem ettem. Ő pedig kényelmesen az ágyon fekve várt, jelzésértékűen levetkőzve, "készen állok a szexre" pillantással nézett rám: "nem jössz? Most alszik. Majd utána eszel". Idegesen förmedtem rá, hogy "hagyjál már enni!" A b....meget lenyeltem, pedig az is kikívánkozott. De általában hálistennek megértő. Nekem sem a szexszel magával van bajom, hanem azzal, hogy bőven a Malsow-piramis alsóbb részein vannak pótolnivalóim.

Ha kapnék két teljes gyerekmentes napot, tudod mit csinálnék? Első nap hat órát csavarognék EGYEDÜL (istenem, milyen felfoghatatlanul csodásan hangzik!), hat órát elmélyülten olvasnék/játszanék/filmeznék (végre egyszer kikapcsolhatnám a fáradt agyamat), 12 órát aludnék (vééééégre!). Másnap már lehetne szó a szexről is. De az előbbiekre sokkal jobban vágyom.

A gyertyás-rózsaszirmos lassúzás nekem is kicsit túl van tolva, de azt például nagyon értékelném, ha néhanapján minden házimunkát megcsinálna helyettem, a kajáról is gondoskodna, és a gyerek délutáni alvása alatt mondjuk összebújva megnéznénk egy filmet, beszélgetnénk. Az ilyen kettesben töltött időből is kevés van, pedig ez is fontos a szexre való ráhangolódáshoz. Nekem pont az ilyen szokta meghozni néha a kedvem.

1. Babának kéne egy saját ágy

2. Nektek kéne egy-két romantikus este és egy bébiszitter

3. Nem szabadna nyomást gyakorolni a feleségedre a szexszel, libidó nem jön vissza csettintésre ha eddig nem volt

Valaki kérdezte, mit csinál a feleséged, amíg te vigyázol a gyerekre, de nem válaszoltál rá. Csak házimunkát említettél, meg hogy ide-oda cipeli a gyereket magával. Jó lenne, ha leírnád, hogy telik egy átlagos napja, mert lehet hogy kitűnne belőle, hogy tényleg az a baj, hogy a gyerek és a házimunka kitölti minden idejét, és a bele is kilóg.

Azért gondolunk sokan erre, mert egyszerűen ez a legkézenfekvőbb válasz egy kisgyerekes nőnél, hiába érzed te úgy, hogy nem olyan nagy cucc amit ő csinál. Lehet, hogy szívesen cserélne veled néha, mert onnan nézve felüdülésnek tűnik elingázni egy munkahelyre, ahol nyugodtan meg lehet inni egy kávét, meg ki lehet menni pisilni és senki nem vonyít a füledbe. Az ő munkája egy olyan munka, amiben sosem telik le a nyolc óra, és nincs szabad este, nincs hétvége, nincs szabadnap, táppénz sincs. Meg is kérdezhetnéd tőle konkrétan, hogy nem azért nem akar-e annyit szexelni, mert leterheltnek érzi magát és kisebb gondja is nagyobb annál.

Ja, ha jól emlékszem, a szoptatás valamilyen libidócsökkentő hormon fokozott termelődésével jár együtt, talán ez is közrejátszik.