Normális a párom viselkedése és én vagyok hisztis?

Távkapcsolatban vagyunk már egy ideje és ez így is lesz még egy darabig, ha együtt maradunk egyátalán.

Próbálom megtartani a szexualitást, amennyire lehet ilyen helyzetben. Régebben még volt hogy küldtünk képeket, kívánlak, hiányzol...ilyesmik.

Egy ideje képtelen vagyok rávenni hogy beszéljünk a szexről, kép vagy ilyesmi pláne nincs.

Mondtam hogy ha van valakije akkor hagyjuk egymást, amire kiakadt hogy én vádolom őt.

Voltam már megcsalt, tudom mit éreztem akkor, most sem sokkal jobb a helyzet.

Egyik este mondtam neki hogy ma jó estém lesz, gyertya, film, bor...ami egyébként nem volt igaz, de kíváncsi voltam a reakciójára. Erre annyi volt a válasz ohh oké.

Minden alkalommal elmondom neki, hogy szükségem van valamilyen formában erre, nem tudunk szexelni, de legalább ennyi legyen, maszturbáljunk együtt, mutassunk valamit...de hiába, nem hajlandó.

Azt mondja sok baja van, nem tud ilyennel foglalkozni.

Mondtam hogy akkor majd megadja más, amire tulajdonképpen szintén nem is reagált, illetve később annyit ahogy akkor fókuszáljak az új pasira.

Második napja nem beszélünk, ezen kaptunk össze.

Volt már máskor is hogy nem beszéltünk napokig, de valamelyikünk aztán csak keresi a másikat.

Szerinte én hisztis vagyok, pedig ahogy mondtam neki is, én csak nőnek akarom érezni magam. Egyébként amikor találkozunk akkor van szex, ezért is gondolom hogy van valakije, akkor nem kellek, de amikor együtt vagyunk akkor én vagyok kéznél.

Amikor mondom neki egy ezt más nő se tudná elviselni, akkor annyit mond hogy akkor marad egyedül.

A jövőről gyakran beszél, gyerekekről... mégis így viselkedik. Egyébként ő is volt már megcsalt a múltban, azt mondja nem tenne ilyet, de már nem hiszek neki.

Szeretem őt, és ő is gyakran mondja, bár a viselkedése és a tettei pont nem ezt mutatják. De úgy érzem jobb lenne külön.

Ti hogy látjátok ezt mint kívülállók?