Ha otthon igénytelenül néz ki, de utcára meg összekapja magát, akkor nem szeret vagy csak elkényelmesedett?

38. Ne játszd már az agyad! Aki rendszeresen olvassa a GyIk-et, az meg nem tesz fel ilyen együgyű buta kérdést, mert már elég választ látott hasonló témákban! Ez csak egy itt élő unatkozó idióta, de jó sokan bedőltek neki! Persze, majd hihető, hogy egy lyukas zokni miatt kisregényeket ír ide valaki! :DD

Az előbb azt írta megy haza a tökéletes párjához, de még mindig ide irkál. :DD

"No, amúgy a normális válaszokat köszönöm, ennyi elég is volt"

Ezt írtad 14.15-kor még el is köszöntél, hogy adios, és még mindig itt vergődsz, de már nem is a zoknin, hanem a válaszolókon, ezen is látszik h csak egy kis unatkozó hülyegyerek vagy. :D

Amikor olvastam a kérdést és a válaszokat, úgy éreztem, hogy na ehhez hozzá kell szólnom, mert lenne néhány gondolatom.

Ez a gyakoris oldal kezd egyre jobban lepusztulni komolyan mondom...

Nem azzal van a gond ha valakinek ellentétes véleménye van egy témával kapcsolatban, hanem a stílussal, a megfogalmazással, és a személyeskedéssel. Egyszerűen elkeserítő látni, hogy itt a legtöbben csak ennyit képesek kiszarni magukból. Hol a vita kultúra?

Ja nem mellesleg ha a gyakorira csak személyi számmal és valós profilképpel lehetne regisztrálni, nem sokan lennének ennyire gyökerek. Azt gondolja a legtöbb mérgező hozzászoló, hogy a leírt szavaknak nincs súlya, pedig ez nem így van. Tudom, hogy ebben a világban rengeteg és ennél sokkal súlyosabb probléma is van, de nem lenne szebb világ az, ahol nem bántanánk, néznénk le egymást folyamatosan?

A kérdésre válaszolva, engem nem zavar ha szakadt polóban van itthon a férjem. :)

Kócos, (hosszú haja van) bolyhos mackónadrágban, egy kifakult vállán szakadt libafos zöld polóban flangál, olyan mint egy éppen téli álmából felébredt medve. :D

Én úgy értelmezem, hogy teljesen itthon érzi magát, teljesen bízik bennem úgy értve, hogy mindegy milyen állapotban látom, akkor is szépnek látom. Én ezt a bizalom és a kényelem maximumának élem meg, házasok vagyunk, én is szarok rá miben vagyok itthon. Ja és azt luxusnak érzem hogy itthoni cuccokra pénzt költsünk, nem állunk rózsásan pénzügyileg. Plusz nekünk olyan ruhatárunk van, hogy van az utcai szép ruha, és van a kutyás ruha, ami alapból sportos kissé megviselt de még kutyázásra hordható, és ami már kutyázásra nem hordható mert nem mosható ki belőle a sár és társai, na az a pizsi. :D

Ellenben azt gondolom, hogy minden ember más és mas, tehát ha te úgy érzed, hogy ez téged zavar, igenis szólj neki hogy ezen változtasson. Kedvesen, tapintatosan, akár viccesen. Vegyél neki új darabokat, mert végülis te akarod a változást, ő teljesen jól megvan ugyanabban a ruhában. De egy kapcsolatban nincs olyan, hogy nem merek valamiért szólni, mert megsertodik a másik... Lehet csak én vagyok olyan szerencsés helyzetben, vagy mi vagyunk olyan szerencsés helyzetben hogy a férjem a legjobb barátom is, bármit megmondok neki ami zavar és másnak kínos lehet. Szerintem beszélj vele. :)