Mit tennétek a helyemben?

A párommal már 2 éve vagyunk együtt, én 23 ő pedig 24 éves. A húga terhes lett, ezért megmondták hogy amíg be nem oltatom magam addig nem mehetek hozzájuk, oldjuk meg párommal máshogy, találkozzunk heti 1x, legyen távkapcsolat, őket nem érdekli így döntöttek. (Ezt még meg is értem mert nem akarok senkinek bajt okozni azzal hogy nem vagyok beoltva) Ezért párommal felhoztuk az albérletet, erre az apja fel csattant hogy ő nem engedi a fiát albérletbe, nem fogja hagyni hogy a fiától elvegyem a pénzt amit ő saját vállalkozásba, saját ház gyűjtésébe akarna fektetni. Mondtam hogy erről szó sincs, mindent felesben fizetnénk természetesen, nem ő tartana el engem és hogy tőlük sem várunk semmilyen anyagi támogatást. Erre mondta hogy ők nem is segítenének, gondolják hogy az én szüleim sem. Mondtam nekik hogy az én szüleim magától fel ajánlották a segítségüket ha szükségünk lenne rá és mellettünk állnának mindenben amiben csak tudnak. Erre mondta az apja hogy akkor elég hülyék a szüleim..

Innentől az egész téma átment személyeskedésbe, felhozódott az is hogy én a házimunkát meg osztanám a párommal hogy ő is vegye ki a részét belőle. Az apja szerint szégyen ez egy férfire nézve, az ő fiát nem azért nevelte hogy mosogasson, ki ne találjak ilyet mert ez női munka. Megmondta hogy lusta vagyok és kényelmes amiért én nő létemre megkérném a páromat h segítsen a házi munkában. (Ő szívesen megcsinálna mindent amire megkérem, nem érdekli hogy mi a férfi és női munka, csak a szülei egyszerűen nem engedik)

A legszomorúbb hogy veszekedés közben a párom végig csendben ült, próbált kiállni értem de olyan halkan hogy a szülei meg se hallották, nem is engedték szóhoz jutni így inkább nem mondott semmit. Rosszul esett mert így nekem kellett egyedül megvédenem magam a szüleivel szemben és meg se próbálta leállítani őket.

Azt tudni kell hogy amikor én ott vagyok akkor mindenben segítek, én tartom rendben a párom szobáját is, kitakarítok az egész felső emeleten, a húgának is mindenben segítek amire megkér, azt is megcsinálom amit neki kéne. Főzök és bevásárlok is magunkra természetesen saját pénzből.

Volt még pár dolog, de ennyi a legfontosabb. Párom hallani se akar albérletről, mert pénzkidobás és arról sem hogy hozzánk költözzön. Az a baj, hogy ilyen veszekedés után, hogy még a szüleimet is a szájukra vették meg engem is szidtak így nem tudok menni hozzájuk pedig felajánlották hogy hétvégente mehetek (hétvégén nem támad a vírus?!). Nem bírnék ott lenni és jópofizni velük. Arról nem is beszélve hogy az idegtől enni se bírok, pedig már nem is vagyok ott.

Ti mit tennétek? Mi a véleményetek?