Járnál olyannal, aki tételesen írja a kiadásait?

Lehet kiakasztanának az olyanjai hazasságban hogy hobbyra önképzésre önös célokra 500 ezer, csaladra meg 5e/ho

Ezen kivul bele se néznék amugy.

Ha neki ez jól esik, akkor persze csinálja nyugodtan.

Felőlem szűrjön is rá, nem baj. Ellenben ennek ne az legyen a célja hogy bármikor, bárhol is érv vagy vitaalap legyen hogy " az elmúlt évben X forintot költöttem rád!" , mert egyrészt soha nem kérem hogy költsenek rám, másrészt meg abban a pillanatban hagynám a kapcsolatot, hogy pénzben akarna mérni engem, vagy a közösen eltöltött időt, vagy a kapcsolatot magát, igazából nem is tudom ezt elképzelni sem.

Illetve ne kérjen számon ,hogy mire költöttem, amíg nem élünk együtt egyértelmű, hogy semmi köze sincs hozzá, utána meg akkor kitalálunk valami megoldást,pl egy közös számla a közös ügyekre, de egyébként mindenkinek megvan a sajátja, vagy bármi hasonló. Mert nekem semmi energiám vezetni, hogy hány forint volt a liter tej a kávémba, de leginkább kedvem sincs, mert nem én vagyok a pénzért hanem a pénz értem.

Ettől függetlenül ugyanúgy teszek félre, nem verem el minden forintom, de ha megkívánok egy kávét útközben, nem írogatom fel hogy utána bűntudattal igyam meg.

Ettől függetlenül viszont tényleg nem zavar ha ő attól érzi jól magát hogy mindent vezet, randikon úgyis felváltva fizetek mindig kb hasonló értékre kihozva(100-200 ft-okon soha senki nem akadt fent, vagy számolt utána eddig). Csak ne csapjon át frusztrációba a részéről, sajnos van olyan barátom aki képtelen mással foglalkozni, és már a tv-zéssel töltött idő alatt is azon kattog, ez milyen sok áram. De ő nagyon extrém eset.

Maga az, hogy vezeti a kiadásait, tök jó. Én hónapok óta próbálom rászoktatni magam, nehezen megy, mert baromi szétszórt vagyok, de fejlődöm. Szóval, ha ő ebben jobb, az nekem csak pozitívum, legalább megkérhetném, hogy segítsen, vagy néha szóljon rám.

Viszont: engem ez az utolsó tíz forintos hozzáállás idegesítene. De ameddig ezt rám nem vetíti ki, később közös kasszánál nem várja tőlem, hogy a három darab zsömlével is számoljak el, amit rohanás közben vettem, addig okés.

De az, hogy névre rám szűrhet, rettenetesen degradáló. Én ilyen dolgokat randi, közös szórakozás, ajándék néven szoktam elmenteni, de nem írom mellé, kinek vettem. Ha meg nemcsak ilyenekhez írja oda, hanem ha esetleg megkérem, hozzon nekem egy csomag zsepit a boltból, ha már úgyis megy, és emellé is odaírja, hogy nekem vette, akkor teljesen offos a pasi. (Ha elkéri a csomag zsepi árát, ugyanúgy az.)

12, ez egy lazább verzió es sokkal elfogadhatóbb mint amit a kerdezo felvazolt.

Nekem munkatarsam meselte hogy a fia annyira spur volt hogy mindent felirt, de olyan szinten hogy egyszer fel napot kutakodott az utan h kb 100 forint hova lett. Mert a ragot elfelejtette felírni, de aztan csak meglett valahigy h az a 100 ft ragora lett koltve.

Szep dolog a tudatossag, de nem ennyire.

Járnék ha ő meg elfogadja hogy en ezt nem teszem. Nem szeretem a gurukat de van egy Brian Tracy mondás miszerint "Még senki sem spórolta magát gazdagra." Ergo én nem abban hiszek hogy minden forintot folyton szamolgatni kell hanem abban hogy meg kell teremteni a lehetoseget - tanulassal, befektetessel, nyitottsaggal - hogy megengedhessem magamnak, hogy ne kelljen folyton számolgatni. Bar nehezen tudom elképzelni hogy egy ilyen ember hogy erzi jol magat pl buliban is minden ital es meghivas utan irogatja a számlát?

25/F

13-asra reagálnék, mert egy csomó félreértés lehet itt sokakban.

"Felőlem szűrjön is rá, nem baj. Ellenben ennek ne az legyen a célja hogy bármikor, bárhol is érv vagy vitaalap legyen hogy " az elmúlt évben X forintot költöttem rád!" "

Amíg nem élünk együtt, nem is kell tudnia róla. Ha együtt élünk, akkor meg számomra természetes a közös kassza, tehát nem én költök őrá, hanem "ajándék" vagy "szórakozás" címén volt kettőnk pénzéből költség (az most mellékes, hogy az én számlámról vagy az övéből lett fizetve).

"Mert nekem semmi energiám vezetni, hogy hány forint volt a liter tej a kávémba"

Nem is kell. Elmentél az élelmiszerboltba, fizettél ötezer forintot, azt írd be, mint élelmiszer (vagy háztartási) költség. Abban értelemszerűen benne van a liter tej ára is, ha pont akkor azt is vettél.

"ha megkívánok egy kávét útközben, nem írogatom fel hogy utána bűntudattal igyam meg"

Bűntudatra végképp semmi szükség. A pénz azért van, hogy éljünk belőle. Egy-egy útközbeni kávé egyébként ki is maradhat, egyszerűen azért, mert elfelejti az ember. De ez nem is akkora költség, hogy a havi költségeket észrevehetően befolyásolná.

"sajnos van olyan barátom aki képtelen mással foglalkozni, és már a tv-zéssel töltött idő alatt is azon kattog, ez milyen sok áram"

Ez valóban beteges dolog. De ez költségek írása nélkül is előjöhet arra hajlamos emberben.

Ennek az egésznek sokkal inkább az az értelme, hogy az ember lássa, mennyi költ havonta élelmiszerre, mennyit ajándékra, mennyit rezsire (azon belül mennyit fűtésre), mennyit telefonálásra. Mennyi a nélkülözhető, mennyi a nélkülözhetetlen költség? Ha spórolnom kéne, hol tudnám csökkenteni a költségeimet? Ha egyik hónapba megszaladtak a kiadásaim, mire ment el több pénz? Mennyibe került a karácsonyi ajándékok megvétele? Mennyibe került a nyaralásunk? Mennyibe kerül évente az autónk javíttatása? Mennyit költünk szórakozásra? Mi az, amin érdemes spórolni, és mi az, amin nem? Mennyibe kerül a gyerek ruhája vagy éppen taníttatása? Mennyit költünk egészségünkre, és mennyit a gyerekünk egészségére, esetleges diétájára? Hogyan változnak a költségek, mikor óvodába vagy iskolába kezd járni, vagy éppen középiskolából egyetemre kerül? Mennyibe kerül a szalagavatója-ballagása a ruhától kezdve a tánctanáron át a rokonok megvendégeléséig?