Ösztönök? Ne szorakozzunk mar

#29

Nem generálok drámát, egyszerűen csak addig válogatok, amíg olyat nem találok, akit én is szeretni tudok vagy pedig inkább szingliként töltöm mással az időm, ami jobban megéri (pl. Karrier). Ha nem lehet olyan kapcsolatom, amiben nem ilyen emberekkel kell élnem, mint amit ti férfinek hívtok, akkor szevasz. Én képtelen vagyok olyan embert szeretni, aki így gondolkodik. Lehet menni keresni mást, de én vakarózom ezektől és védem magam ezektől akkor is, ha ennek az az ára, hogy egyedül maradok.

Nem fogok gyötrődni senki mellett, aki mellett nem érzem magam biztonságban és gyomorgörccsel alszom el. Voltam már ilyen kapcsolatban, annyit nem ér egy párkapcsolat, hogy még egyszer legyek.

Oldjátok meg egyedül. Én is azt tettem, szerencsére rácáfoltak arra, hogy csak ilyen (számomra) defekt létezik

"Hidd el, mi férfiak ugyanígy vagyunk a nőkkel, csak nekünk regényt se írnak."

Az élet megrontója a "mi férfiak". Minden férfi gondolatát ismered?

Ezek a férfiak fogyatékosak és úgy próbálják rásózni a selejtes árut a nőkre, hogy úgy állítják be magukat, mintha nem lenne helyettük más opció, csak elfogadni ezt a hitvány jellemgyenge kupac szart, ami hosszú távon csak megkeseríti a társuk életét.

Ne dőljetek be nekik. Keresgéljetek kitartóan, a korcs gének meg előbb-utóbb kihalnak, ha nem tudnak öröklődni.

Hát én nőként naponta több olyan férfit látok aki tetszik, akivel egy-egy villanásra elképzelem a szexet. A neten, az utcán, a tévében. Megcsalni viszont soha nem csalnám meg a párom. Más a kósza gondolat, és mások a tettek.

A férjem állítólag nem ilyen, ő azt mondja ha lát is egy csinos nőt, nem fantáziál róla erotikusan.

Szóval szerintem a fantáziálás nem nemfüggő, bár a férfiak tényleg szexcentrikusabbak általánosságban, de mindig vannak kivételek. A megcsalás pedig egy teljesen másik szint.

Én továbbra is azt gondolom, hogy itt nem létező ellenséggel viaskodtok. A #39-es tökéletesen leírta, miről van szó: "naponta több olyan férfit látok aki tetszik, akivel egy-egy villanásra elképzelem a szexet (...) Megcsalni viszont soha nem csalnám meg a párom".

Nagyjából ezzel leírt engem, csak a férfi szót cseréld ki nőre. A különbség abban rejlik, hogy hajlamos lennék ezt nem úgy fogalmazni, hogy "elképzelem a szexet", hanem úgy, hogy "fúdeszívesenmeg@#*$%". Ez alpári, meg közönséges, meg mocskos, elismerem. Ugyanakkor nem változtat azon, hogy csak szavak.

Ettől függetlenül 18 év alatt soha nem csaltam meg a feleségem, pedig vittek kísértésbe nem is egyszer. Mert bár vannak ösztöneim, meg pillanatnyi vágyaim, tudatos ember vagyok, akinek fontosabb a felesége, mint néhány percnyi élvezet. És nem vagyok ezzel egyedül.

Ha ettől primitívnek tartotok, meg továbbra is úgy gondoljátok, hogy ez nektek már gyomorideget okozna, akkor lelketek rajta, de azért lehet, hogy ha ti lennék, fontolóra venném az eshetőséget, hogy mi van, ha félreértettem valamit.