3 hónap után összeköltözöm a barátnőmmel és felhozta a baba témát ez mennyire normális ?

Szerintem meg tök alap, hogy megbeszélünk ilyeneket, méghozzá összeköltözés ELŐTT, és akkor nem bsszuk el egymás idejét feleslegesen.

Én nagyjából pár hét után szóba hozom a gyerek témát, mert NEM akarok. Soha. Ha a pasi akar, nem egymást keressük.

"vitatott dolog az hogy ha egy pár összehoz egy gyereket, miért nem ketten dönthetnek arrol hogy maradjon e a baba vagy sem?"

Azért, mert ha ketten együtt értenek a kérdésben, akkor nem kérdés a megfogant magzat sorsa.

Ha meg nem értenek egyet, akkor a te logikád szerint a gyakorlatban mit takar a "közös döntés"?

Nem lehet félig megtartani és megszülni, aztán pedig felnevelni egy gyereket, félig pedig abortálni.

Vagy te mit tudnál elképzeli kompromisszumos megoldásként, "közös döntésként", ha a nő akarja, a férfi pedig nem, vagy éppen fordítva?

"nők azt mondják az ő testük ők döntenek, de akkor meg az apa dönthesse el h akar e gyerektartást fizetni vagy sem, az ő gyereke igaz de ha ő nem akarta az anya meg igen akkor milyen jogon is erőszakolják rá a gyerektartást ha az anyára nem lehet rá erőszakolni az abortuszt hát nem?"

Egyrészt nem "ráerőszakolják" a gyerektartást, hanem azzal, hogy kiadta a kezéből a védekezés lehetőségét és felelősségét, hozott egy döntést, aminek a lehetséges biológiai következményeivel és kockázataival pontosan tisztában volt, ha elvégezte az általános iskolát, és nem bukott meg biológiából, plusz a lehetséges jogi következményeivel is tisztában volt, ha esetleg nem korlátozott értelmi képességű.

Másrészt te is, mint a többség elfelejted, hogy a gyerektartás valójában nem az anyának járó juttatás, hanem a gyereknek, aki nem tehet arról, hogy két felnőtt ember mennyire hozott vagy nem hozott felelősségteljes döntést, aminek a következtében megfogant, és neki is épp úgy vannak anyagi vonzattal járó szükségletei, mint a két szülős családban felnövekvő gyerekeknek.

És még mielőtt félreértenél, nő létemre ugyanúgy elítélem, ha valaki a párja átverésével szándékosan esik teherbe a férfi tudta nélkül és akarata ellenére, mint ahogy te elítéled, mert gerinctelen, tisztességtelen dolognak tartom a férfival és a születendő gyerekkel szemben is.

Csak azt nem kéne szerintem elfelejteni, hogy a férfinak épp úgy van benne felelőssége és mozgástere a fogamzásgátlásban, és az ő felelőssége is, hogy kiben és mennyi idő után bízik meg annyira, hogy rábízza a védekezést, mint fordítva.

Én abban azért látok nem kevés kettős mércét, hogy sokan mennyire elítélnek, vagy minimum keményen hibáztatnak, kritizálnak nőket, amiért egy kapcsolatban felelőtlen, meggondolatlan módon link, megbízhatatlan, családapának nem éppen alkalmas férfinak szülnek gyereket, akár azért, mert ezt nem ismerik fel, nem mérik fel időben, vagy "majd lesz valahogy" vagy "majd megváltozik, ha ..." alapon nem foglalkoznak vele.

Viszont ha egy férfi hoz nem túl felelős döntést ilyen kérdésben, és teherbe ejt olyan nőt, akivel nem akar közösen gyereket nevelni, vagy ráadásul egyáltalán soha nem is akar gyereket, akkor ehhez képest a kérdés anyagi vonzatai miatt sokan vagy kizárólag áldozatnak, vagy minimum inkább áldatnak, mint hibásnak, részben felelősnek tartják.

Én amúgy azt tartanám normálisnak és természetesnek, és tisztességesnek a másik féllel szemben, hogy - mivel 100 %-ban megbízható fogamzásgátlás sajnos eleve nem létezik - minden férfi és nő, aki szexuális életet él, tisztázza egymással, hogy mit tennének, milyen döntést hoznának, ha netalán megfoganna egy nem tervezett baba, és ennek tükrében gondolják át, hogy hogyan védekeznek.

Menj bele mibdenbe, és örülj annak, hogy egyálltalán férfiként, kaptál nőt.

Ma ez nem kis dolog. Borzalmasan nehéz. Csak a kiváltságosoknak adatik meg.

Ma mindent úgy kell csinálni ahogy a nő akarja, mert ők az Univerzum. Ők az élet értelmei.

Nő nélkül minden férfi csak egy nagy szarkupac.