Lányok ti miért nem buktok boldogtalan, depressziós férfiakra, akik arra várnak, hogy megszeressék őket? Nektek miért csak az ilyen boldog, állandóan jókedvű férfi kell?

"A kérdező kommentje:

Nem tudok már semmiért sem boldog lenni, de ha lenne 1 lány aki szeretne, akkor biztos nem lennék ilyen többre nem vágyom."

Elég szomorú. Tanulj, dolgozz, sportolj, műveld magadat, ismerkedj emberekkel. Találj elfoglaltságot, amiben örömöd lelel. Ennyi.

Ehhh... Bocsi nekem kevéske az önbizalmam, ha sajnálni kell magam, abban jó vagyok, néha közel vagyok a depresszióhoz, de ezt másoknak nem hagyom látni. Hiszen akkor bánthatnak. Mások előtt mindig próbálom a legjobbat kihozni magamból.

Soha nem járnék olyan emberrel, aki sajnáltatja magát, és elvárja, hogy sajnálatból vele maradjak. Azt a kapcsolatot megette a fene. Senki sem lehet boldog állandóan, ahogy boldogtalan sem. Nem mástól kell várni a megváltást. Magunkon kell változtatni. "Segíts magadon és Isten is megsegít."

Tudom ezt te nem fogod felfogni, már beszélgettem nem egy hozzád hasonló gondolkodású sráccal. Nekik is próbáltam elmagyarázni. Semmi sikerrel. Ez a kérdés értelmetlen, hisz úgy sem fogsz hinni nekünk, úgy is csak a magad igazát viszed.

Neked kell változtatnod. Nem mást arra kényszeríteni, hogy szeressen, mert te szánalmas vagy.

Ennek evolúciós okai vannak. Nem akarnak maguk mellé egy gyenge férfit, mert nem tudná eltartani a családot. És pont azért, mert soha semmi nem jön össze neki.

Örök szabály, hogy a lányok nem fekszenek le olyannal, akit sajnálnak... :D

(Ki lehet jönni ebből az állapotból, de segítség nélkül nem sokaknak megy. Nekem ment.)