Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem akar eljegyezni? Meddig várjak?
Lassan 2 éve vagyunk együtt, 1 éve együtt is élünk. Nekem jelenleg nincsen fix állásom (de én ezt rossz kifogásnak tartom), így is jól megélünk, és nyártól már kilátásban is van egy remek lehetőség :)
Többször említettem neki burkoltan,hogy úgy érzem mások az elképzeléseink, de konkrétan sosem említettem meg neki a dolgot,mert akkor már nekem se esne jól,úgy érezném azért teszi,mert "muszáj". Azt is mondtam neki,hogy közös lakásba (most albérletbe lakunk) nem akarok úgy belevágni,hogy nem vagyunk házasok,mert számomra ez komoly dolog. De tegnap már arról beszélt,hogy 1 év múlva, ha az én keresetem félrerakjuk vehetünk egy házat. Én csak álltam ,hogy mivaaan?? Most komolyan ennyire nem érdekli,mit mondok? Arra is utalt már,hogy felőle jöhetne a gyerek is.
Kezdek elkeseredni,mert tényleg semmi hajlandóságot nem mutat.Ennyi idő alatt úgy gondolom,kiderült, akar e vagy sem velem élni élete végéig, ha meg nem,miért tervez ? Csak ígérgetne? De akkor a saját idejét is pazarolja.
Nehéz ügy ez, az se jó ha nem beszélek vele erről, az se ha igen. Gyakran eluralkodik rajtam ez a mérhetetlen szomorúság és kétségbeesés,ezt ő is látja, de nem érdekli.
Már fél éve gyűjt,hogy most a szülinapom,névnapom és tényleg mindig hatalmas ajándékokkal lep meg, pedig én már a gesztusra várnék. Szeretném,ha haladva valamerre az életünk, mert 1 éve egy helyben állunk.
Én tudom ,mit akarok. Házasságban élni vele és családot alapítani, nem szeretném pocsékolni az időmet egy olyanra ,aki talán nem is velem képzeli el.
Tanácsok/meglátások?
Kérem csak normális válaszolók írjanak.
Ő 30/F, én 22/L
válasza:Lehet, hogy nem akar egyszerűen házasságot. Nekem vannak olyan rokonaim, akik már vagy tíz éve együtt vannak, gyerekeik vannak és mégsem házasodtak össze egyelőre...
Viszont szeretik egymást, boldogan élnek, stb.
Tehát lényegében kialakult házasságban élnek, csak nincs gyűrű meg nem volt esküvői ünnepség, névfelvétel, házassági szerződés - ennyi az eltérés.
válasza: válasza:"Én tudom ,mit akarok. Házasságban élni vele és családot alapítani, nem szeretném pocsékolni az időmet egy olyanra ,aki talán nem is velem képzeli el." Akk talán ezt mondd meg neki. Igy egyszerüen. Mély lélegzet és elmondod. Ne várd, hogy a célozgatásod eredményes legyen! Ennyi!
#2! Ne félj, neked nem lesznek ilyen gondjaid.
válasza:Kedves #2 a normális nőket meg tőled mentse meg az ég...
Sajnálatos dolog, ha egy férfi, 30 évesen, képtelen felelősséget vállalni még olyasvalakiért is, akit szeret és akivel gyakorlatilag összefűzi az életét.
Ezt meg kéne értetni vele, hogy a házasság az nem csak egy papír, meg fehér ruha, hanem két felnőtt ember döntése, akik kinyilvánítják, hogy együtt képesek megharcolni az élet harcait, és nem fognak fület-farkat behúzva, vinnyogva elfutni, ha valami komolyabb nehézség adódik. Szerintem erre szükség van a kapcsolat egy bizonyos pontján. Nem arra esküsznek, hogy nem lesz probléma, hanem hogy készek együtt szembenézni vele.
Mondjuk én személy szerint 3 évet várnék az eljegyzéssel, ennyi idő alatt már elég jól kiderül, ha valakik nem illenek össze - inkább legyen egy fájdalmas szakítás egy alkalmatlan személlyel, mint egy élethosszú rossz házasság, vagy válás.
24F
Még szerencse,hogy megkértem a válaszolókat,hogy abban az esetben írjanak,ha normális hozzászólásuk van, négyből ketten pedig nagyon nem hiányoztak ide. De hát tudom, nehéz ez a szövegértés.
1/4: Igen, az én környezetemben is előfordul, de sajnos ettől nem érzem jobban magam. Belém van kódolva, fontosnak tartom. Persze ez csak egy "hülye" papír stb., de nekem ennél több, egy gesztus, maga a tudat.
3/4: Igazad van, ezt súgja a józan eszem, de ez kétesélyes dolog. Bármi lesz is a reakció, ha esetleg megtenné,biztos nem lenne teljes a boldogságom, úgy érezném belekényszerítettem vagy nem hagytam meg neki a döntést. Bár konkrétan ezt így sosem mondtam ki, úgy gondolom éreztettem vele,miként érzek.
Köszönöm a hozzászólásotokat! Elgondolkodtató mindkettő! :)
5. válaszoló: Nagyon örülök,hogy így látod.
Én nem kötném ennyire időhöz,mint ahogy leírtad, szerintem ez nem attól függ, mivel ugye én már most érzem,hogy készen állok rá és csak rajtunk múlik,hogy van e bennünk kitartás,hogy mindent legyőzzünk együtt. (Eddig sikeresek voltunk ebben is,pedig sokszor nagyon nehéz volt)
Teljes mértékben egyet értek veled, köszönöm a válaszod.
Most,hogy írtad ezt az idő kérdést,megfontolandó,hogy talán ő is így érzi, bár előttem 2 sok éves kapcsolata is volt és egyikből se lett eljegyzés, ezért is félek,hogy én is csak egy fejezet lennék. :( Szerintem 30 évesen megérett a döntésre,csak lehet,hogy velem nem.
válasza:Gyereket akar, te szeretnél lakásba belevágni, és eljegyzés még szóba sem került?
Biztos, hogy ő házasságpárti?
#8: Igazából még szerintem ő sem tudja eldönteni. Mikor a családom rákérdezett,mindenkinek mást mondott. Valakivel poénkodott,hogy nem lesz eljegyzés, valakinek csak hümmögött.
Fél éve elváltak a szülei 25 év házasság után, lehet,hogy ez is visszatartja, de ez nem lehet kifogás. Ne hasonlítsuk már máshoz a mi kapcsolatunkat.
Szóval nem tudom, tényleg mindig más a véleménye meg mást mond, leginkább csak terel.
válasza:Jajj igen,szerintem az necces, ha elváltak a szülei.Figyelj,akármilyen rosszul is hangzik...Beszéld meg vele őszintén, hogy neked mik a terveid.
Szereted őt igazán? Vele látod a közös jövőt,babát,és mindent? (betegségben,szegénységben..tudod... )
Ha igen a válasz,akkor ne kerülgesd a forró kását.Mond el neki, hogy úgy érzed, már eljutott arra a szintre a kapcsolatotok, hogy egy gyűrűvel megajándékozzátok egymást. De ennek is úgy van értelme,ha 1-2éven belül házasság is lehet.Hidd el,ha ezt elmondod-tudom nehéz!-meg fogsz könnyebbülni.
8.voltam
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!