Kívülállók, szerintetek is elment az eszem?

Haaaat a valaszodbol az derul ki h o nagyon szeret, es felsz attol, h egyedul maradsz es senki nem fog igy szeretni azt viszont nem emlited h te mennyire szereted ot:-)))

Ebbol itelve: szerintem hagyd el,bulizz es elj mint a korodbeliek:-))))

Szia. Szerintem ne dőlj be ennek a mennyi buli, mennyi pasizás szövegnek! Egy ilyen kapcsolat, mint amiben vagy, mindennél többet ér.

Az én párom is rákényszerült a külföldi melóra, bár a mi helyzetünk kicsit "jobb", mert 3 hetente látom 3-4 napot. Borzasztó volt nélküle, és elkövettem azt a hibát, hogy kiléptem a kapcsolatból. Elmentem bulizni, kiengedtem a gőzt, próbáltam nyitott lenni a férfiak felé, mígnem azt vettem észre, hogy sehol nem érzem jól magam. Se egy jó kis nyaraláson, se a barátnőimmel, sehol nem találtam a helyem. Így visszakullogtam az én kis párkapcsolatomba, és megpróbáltam belőni az aranyközéputat. Úgyis sokat vagy Te is egyedül, menj el vásárolni, nézelődni gyakrabban,hívj barátnőket dumcsizni, látogasd többször a családod, úgy gyorsabban megy az idő. Sőt.. nem is értem hogy egy párkapcsolat miért zárja ki a bulikat? A pasizás nem feltétlen velejárója a bulizásnak, sőt... sok mindentől megkíméled magad, ha azt kihagyod. Én biztos megbecsülném ezt a kapcsolatot, és nem lépnék ki!!

Mivel van némi tapasztalatom a fiatalkori szerelemmel, így a következőket mondom:

Te ha már azon agyalsz, hogy mi mindenből maradsz ki, és nem tudod mi a legjobb megoldás: maradni a gyerekkori kapcsolatban vagy élvezni az új dolgokat, nos ez annyit jelent, hogy bár szereted a párodat de már csak megszokásból. Már nem vagy szerelmes, de mégis valahol az elmúlt évek miatt ragaszkodsz hozzá.

Elmondom, hogy én mit tettem. Jó magam is 14 évesen jöttem össze a szerelmemmel. Ő is 3 évvel volt idősebb nálam csak úgy minket nem országok választottak szét hanem csak városok. Én Budapesten a párom vidéken élt. 20 évesen úgy gondoltam, hogy 6 év kapcsolat után a házasságot kell választanom, végül is mindenki ezt várta tőlünk. Még mindig azt hittem szeretjük egymást. Bár nekem voltak hiányérzeteim, hogy kimaradtam a bulikból, abból, hogy megismerjek másokat is. Kimaradtam a barátokkal együtt nyaralásokból, koncertekből stb. De azt hittem ez mind nem fontos. 20 évesen szültem mert azt hittem már csak ennyi kell a boldogsághoz. 23 évesen jutott először eszembe, hogy talán nagy hibát követtem el amikor férjhez mentem. 24 évesen már tudtam, hogy óriási nagy hibát követtem el. 26 évesen már zavart a férjem úgy ahogy volt. 27 évesen elváltunk.

Ma már felnőtt a fiam, jó magam közel a 40 évemhez igyekszem bepótolni amiből fiatalként kimaradtam. Motorozom, szórakozom, utazom, élvezem az életemet. Ma már határozottan tudom, hogy ha újra 18 éves lennék, akkor a gyerekkori szerelmet szépen elengedném ha úgy érezném, hogy valami hiányzik az életemből.

Szóval, nagyon gondold végig, hogy mi lenne a helyes. De ha már motoszkál benned a kérdés akkor érdemes elgondolkodni, hogy pontosan mi az amire vágysz.