Meg akarom kérni a kezét de van egy kis bibi! Mit csináljak?

Nem vagyok híve ennek a durcás zsarolásnak, szóval nem szoktam ilyet javasolni, de hallod, a te esetedben simán közölném a leányzóval, hogy kár, hogy nem jött, mert amúgy lánykérést szerveztél. És igenis meg lehet neki mondani, hogy ezt most már bukta.

Azért kapjon már kicsit észhez... O.o Oké, nem kevés a távolság, de hogy öt év után merő lustaságból nem megy, azért az meredek.

Nincs kedve... Nincs kedve találkozni veled?

Én azt szakító indoknak tartom a saját részemről, amikor azt érzem, hogy nincs kedvem lemenni a városba, hogy találkozzak a barátnőmmel.

Nem motivál semmi, hogy találkozzak vele = nincs kedvem hozzá.

Nincs kedve találkozni veled?

Értem, hogy 140 km, de két hét után ha nem lenne kedvem találkozni a barátnőmmel 140 km-re... pláne, hogy ő ezerszer megtette ezt az utat... akkor én szakítanék vele. Mármint itt a lány helyébe képzeltem magamat jelenleg. De érted miről beszélek?

Utolsó válaszolóval értek egyet. Egy nagy fenét kérném meg ezután a kezét. Ha már most ilyen, el tudod képzelni, hogy valóban együtt marad veled jóban-rosszban, és számíthatsz rá akkor is ha valami nehezebb helyzet van? Mondjuk ha szívatni akarod magad akkor rajta, de az ilyen királylánykákból nem igazán lesz jó feleség szerintem.

Azért én elmondanám neki, hogy kár, pedig nagy meglepetésben lett volna része, de ezek után nem igazán látod azt, hogy ő is tenne valamit ezért a kapcsolatért, márpedig ez kölcsönösség nélkül nem működik. Ezért te inkább búcsút intesz neki, ő meg keressen valakit aki szó nélkül cipeli a kis popóját mindenhova, mert neked nincs a homlokodra írva, hogy "balek vagyok". Ha ezekután megkéred, akkor az utolsó mondatomat természetesen visszavonom :)

Nincs kedve? Lol. Heti kétszer utazok 3-3 órát a barátomhoz egy rossz szó nélkül, sőt, alig várom, hogy eljöjjön már a napja és indulhassak. (eljönne értem kocsival nagyon szívesen, de hacsak nincs extrém sok cuccom, vagy ilyesmi, akkor nem élek a lehetőséggel, egyrészt féltem, másrészt meg ő akkor tudna csak indulni, mire végez a munkában, és még mire ideér, stb, én meg előbb elindulok, és fél órával a munkaidő vége után ott is vagyok, szóval így hamarabb találkozunk)

Szerintem ott már valami komoly baj van, ha "nincs kedve" ennyit megtenni érted. 140 km ráadásul semmi, kocsival nem durva, vonaton/buszon meg fog egy könyvet, és hamar eltelik az az idő... (én a saját kis 170 km-es utazásaimat nem nagyon szoktam megérezni, hogy sok idő lenne)