Meg akarom kérni a kezét de van egy kis bibi! Mit csináljak?

Elmondanám neki a terveidet, és mondanám, igen, hogy bocsi, de ezek után már inkább nincs kedved megvalósítani, köszönöd az eddigieket.

Mégis, mire számítasz? Ha 5 év után "nincs kedve", akkor valószínűleg még a házasság előtt, de tutira nem sokkal az esküvő után úgyis szétmennétek. Ha neki "nincs kedve" fenntartani a kapcsolatot, akkor te minek akarnál érte bármit tenni? Jó lenne ez neked?

És igen, 5 év az 5 év, de legalább még időben kiléphetsz belőle, és kereshetsz valaki olyat, aki örömmel tesz érted.

U.i.: nekem utoljára ilyen 16-17 évesen volt ilyen "nincs kedvem" állapotom az aktuális fiúimmal, és ennek csakis az lehetett az oka, hogy nem voltam szerelmes. Aki őszintén szereti a másikat, az két hét után már tűkön ülve várja a találkozót, lánykérés ide vagy oda. Én kb két napot nem bírok ki a párom nélkül, 140 km meg igen, kényelmetlen, de azért nem olyan rettenetesen vészes.

Mindenesetre sajnálom, hogy ennyi ideig húzta az időd, az elmondottak alapján jobbat érdemelsz.

Csak a többieket tudnám ismételni.

5 év alatt nem volt hajlandó egyszer sem meglátogatni téged, te mentél...Egyszer kellene neki mennie és "nincs kedve"? Ez tényleg azzal egyenlő, hogy hozzád nincs kedve.

Én is távkapcsolatban voltam a párommal eleinte, de alig vártam, hogy utazhassak és láthassam...Fel sem merült bennem és benne sem, hogy "nincs kedvem" ezért nem megyek....

Legalább még ez előtt kiderül, hogy nem is foglalkozik veled.

Én a helyedben elmondanám neki, hogy ez volt a terv, de most már felejtsen is el örökre, ha ennyire nem volt képes öt év alatt.