Ti mit tennetek ha a ferjetek igy viselkedne?

#9 leírta a lényeget. Gondolkozz el rajta kérdező!

Azon is, hogy régen 5-6 gyereket láttak el az anyák, közben szőttek, fontak, ételt készítettek, míg a férjük a gyárban robotolt, vagy hajaltól sötétedésig aratott.

Túl vagy a legnehezebb első 3 hónapon, nem igényel 24 órás foglalkoztatás a kisbaba. Nyugodt, csendes, tiszta helyen szépen eljátszik - először a saját kezével -az mindig kéznél van és érdekes, majd 1-2 színes játékkal.

[link]

Gondolj arra, neveled a kicsit, nem ellátod, mint egy haszonállatot

Hogy mennyire tud figyelni, mennyire tud egyedül is ismerkedni a világgal az a tanulás része- egész életére kihat, hogy most már elkezdje ezt a bensőséges figyelmen alapuló tevékenységet.

Az mar nyilvanvalo, hogy nem normalis az hogy a baba ennyit sir amiatt hogy nincs olbe, ahogy az is, hogy ez valhol az anyuka hibaja. Lehet meg ezen valtoztatni, csak akarni kell...azert szerintem sok kezdo anya kovet el hibakat, nem a vilag vege ami tortent. Az mar kevesbe megbocsathato ha erre rajon, es megsem tesz semmit.

A masik oldalon viszont az apa agressziojaval es nemtorodomsegevel kicsit sem ertek egyet! Ha sir a gyerek egesz nap, ha nem sir, akkor is illene lenne a sajat gyerekevel foglalkoznia neha napjn 1-1 orat!

Rengeteg apuka segit otthon a gyerekkel, furdetes, pelenkazas, seta stb! Fuggetlenul attol hogy vonyit- e a gyerek vagy nem! Es ez az ami k.vara nem mindegy.

Meg azt hogy apat sajnalni kell hogy hat nem kellemes egesz nap dolgozni (jo esetben 8 oraban) es utana meg otthon is hallgatni a cseszegtetest, vagy a gyerekkel fogalkozni?! Miert egy nonek kellepemes napi 24 oraban keszenletben allni honapok ota egy csecsemo mellett??? Az elso nehany honap baromi megterhelo tud lenni, amikor pusztan a tulelesre jazszik az ember.

Arrol nem beszelve hogy kesobb sem lesz maskepp ha anyu visszamegy ugyanugy dolgozni mint apu.

Akkor az nem lesz ugyanolyan tre, hogy anyunak a muszak utan meg fozni, mosni, vasalni, takaritani, gyereket ellatni kell?!

Az meg hogy ki viszi haza a penzt ilyenkor, es aki penzt keres annak milyen kivaltsagai vannak, hat arrol nekem meroben mas a velemenyem mint a tobbsegnek:

1. A gyerek az kozos vallalas, ha ilyen szinten van a kapcsolat akkor ezen nem kene egyaltalan fennakadni!

2. Ha anya is dolgozott terhesseg elott, akkor 6 honapig azert eleg szep osszeg a csed is, nem mindenki gyeses anyukakent kezdi 28e Ft-al a szules utan.

Arrol nem beszelve hogy sok kismama szinte vegig dolgozik a terhesseg alatt is, pusztan azert hogy tobb legyen a penz, mert a tappenz kb semmit sem fizet. Az sem kellemes egy kicsit sem, hogy nagy hassal, olmos faradtsaggal, hat derek, izuleti fajdalmakkal gorcsokkel stb kell a napi 8 orat lehuzni (plusz utazas) es utana meg otthon is letolni a hazimunkat. Dehat a terhesseg nem betegseg ugye?!

A nem terhesseg meg de plane, szoval akkor nem ertem apuka miert nem tud neha napjan besegiteni...

3. Lehet cserelni! Apa is maradhat otthon nyugodtan babazni, anya meg megy vissza solgozni.

Sajnos ezzel nem vagy egyedül.Rengeteg nő jár így. A párjával minden ok, ő is lelkesedik a gyerek ötletért és közös döntés után bevállalják.Aztán kiderül,hogy az apuka mégsem kíván részt venni benne, minden felelősséget és teendőt az anyára tol.Pedig igenis közös gyerek, mindkét félnek ki kéne vennie a részét a dolgokban.

Persze megértem,hogy ő dolgozik és kevesebb ideje van, de akkor sem ez a normális, hogy semmilyen téren nem foglalkozik a gyerekkel, ha otthon van is inkább beül a gép elé.

Amit meg írtál, hogy azt mondta,hogyha nem tetszik menj el, hát mindent elárul.Tudja,hogy kiszolgáltatott helyzetben vagy, azt tehet veled amit akar.

Én fognám magam és mielőbb visszamennék dolgozni.Tudom,hogy nem egyszerű, de más megoldás nincsen. Te is keress pénzt, tartalékolj és ahogy összejön egy kis tartalék, költözz el a gyerekkel.

Neked is és a gyereknek is így lenne a legjobb.

Sajnos az ilyen pasik nem nagyon változnak, ha együtt maradsz vele, szerintem csak rosszabb lesz.

Ha elköltözöl,akkor viszont lesz esélyetek a normális életre és lehet egyszer később az apának is benő a feje lágya. De valószínű akkor már késő lesz.

Próbálj visszamenni dolgozni.

És ami még tipikus "hiba" hogy a nők szülnek először egy semmirekellőnek,aztán a következő semmirekellő pasival is kell a közös gyerek.. Hát szerintem nagyon alaposan át kell gondolni ezt a kérdést, tényleg minden élethelyzetben meg kell ismerni a párunkat, mielőtt közös gyerekre szánjuk el maguknak.

Úgy nagyjából észre lehet venni, hogy hogyan veszi ki magát pl a házimunkából, hogyan bánik az állatokkal, hogyan tartja be az ígéreteit stb. Mindig azt kell nézni mit csinál a másik,hogyan cselekszik, nem azt amit mond.

Ígégetni bárki tud, de tényleg megtenni szó nélkül kevesen.Szóval próbálj később jól választani.

De nyilván nem téged hibáztatlak, a pasinak kéne elásnia magát, se nőt se gyereket nem érdemelne egy ilyen semmire kellő.

Én "megvártam" a fizikai erőszakot - nem kellett volna. Annyi pozitívum volt benne, hogy akkor már 1,5 éves volt a kicsi, szóval nem volt gond bölcsibe adni és visszamenni dolgozni.

Most van a gyed extra, így azért könnyebb lépni. A főnököddel nem tudsz beszélni? Védőnő tud írni ajánlást a bölcsibe, akkor nagyobb eséllyel felveszik.

Ha egy ilyen nagy baba egész nap sír, az gyanús. Én beszélnék szakemberrel. Mit eszik? Mennyit? Hízása, növése rendben van? Alvása?

Én hordoztam a fiam, nagyon sokat segített. Neki is jó volt, megnyugodott, a hordozós póz segített neki hogy tudjon pukizni, jókat aludt én pedig csináltam a dolgom vagy pihentem.

"Gondolkozz el rajta kérdező! Azon is, hogy régen 5-6 gyereket láttak el az anyák, közben szőttek, fontak, ételt készítettek, míg a férjük a gyárban robotolt, vagy hajaltól sötétedésig aratott"

Na ez egy nagyon lényeges mondat. Ment is a zöld kéz a válaszolónak. A mai nők többsége sajnos felét sem érik a régieknek. Pl. az én nagyanyám 4 kicsit (2 ikerpár kis korkülönbséggel) nevelt, közbe főzött, mosott, vart, állatokat etetett, stb. Nem a férjére várt, hogy az még munka után vezesse a háztartást. Főleg mert ő 3 évig katona volt, ahogy akkoriban szokás volt. Nem is tudom mit csinált volna e helyében egy átlagos mai nő, mint pl. a kérdező, akinek 1 gyerek is túl nagy feladat.