Jogosan esik rosszul, hogy mindig a húgát védi és mellé áll velem szemben?

Szerintem neki van igaza.

Velem is előfordul, hogy nyűgös vagyok, mert kialvatlan vagyok, fáradt vagy felidegesítettek, rossz napom van stb. (ezt a fáj a lábam, pisilnem kell dolgot én inkább valami ilyesminek tudom be) és olyankor olyan dolgok is zavarnak, idegesítenek, amik alapból nem szoktak. Ugyanakkor ilyen helyzetben inkább azt mondom (bárkiről is legyen szó, barát/rokon/párom), hogy bocs, nekem ehhez most nincsen kedvem/nincs hozzá hangulatom és vigyél el helyettem valaki mást, aki szívesebben elmegy. Ha esetleg már nem lehet mit csinálni, mert mondjuk nincsen más jelentkező és drága volt a belépő vagy mit tudom én, akkor elmegyek és próbálom feltalálni magam, de nem rinyálok végig, mert tudom, hogy attól a másik is sz@rul fogja magát érezni...Olyan programra pedig, amiről tudom, hogy nem nekem való, nem érdekel és nem illek én oda stb., eleve nem megyek, nem ígérem meg, hanem ezt elmondom, hogy én nem szeretnék és menjen el egyedül vagy mással, aki szintén élvezi. Van olyan barátom, aki pl. él hal a rock zenéért, folyton koncertekre jár és jóban vagyunk stb., de semmi pénzért nem mennék el vele egyre sem, mert nem az én világom és magamtól sem mennék, úgyhogy mindig keres valaki mást, pl. ő is gyakran megy a tesójával.

Azt sem értem, hogy miért kellene mindenhová, minden programra együtt menni. Attól, hogy egy pár vagytok, még külön külön is létező emberek vagytok, saját személyiséggel, gondolkodásmóddal, véleménnyel stb., és a barátaitok, rokonaitok sem szűnnek meg létezni... Csomó dolog van, amit én szeretek, de a párom nem és ugyanígy fordítva, semmit nem erőltetünk rá a másikra. Gyakran találkozunk külön a barátainkkal is, eljárunk ide-oda. Lehet, hogy a párod már gondolta, hogy az téged úgysem érdekelne vagy csak szimplán a tesójával akart lenni...Szerintem itt semmi probléma nincsen. Nem azt mondom, hogy nincs olyan, hogy a testvér féltékeny és ki akarja sajátítani a testvérét és csak vele foglalkozzon, ne a párjával, mert ilyen is létezik és én is láttam már ilyet...de ebben a szituációban én ezt nem látom, nem érzem.

A párodban nem volt semmi együttérzés! Igenis azt is meg lehet tenni, hogy a másik kedvéért ha az nagyon nem érzi jól magát, haza mennek a programról. Vagy csak az egyik alkalmzakodjon? Meg egy alkalom miatt most már te ne is gyere velünk? Nagyon nagy problémákat látok... Az, hogy nincsenek megbeszélve a problémák!

Engem is minden ok nélkül utál a kedves sógornő... Illetve sejtem miért de az sem indok lenne! A lényeg, hogy átérzem a helyzeted! A párom huga engem semmibe vesz ki tudja miért, a legszebb, hogy náluk az egész család támogatja, hogy egy sz@rjankó legyen! A párom is fél szembeszállni vele, komolyan ők mintha nem is egy család lennének, hanem az uralkodónő meg az alattvalók! S ezt halálosan komolyan mondom, hogy így van. Én már ott tartok vele, hogy elkap az ideg, ha látnom kell, hallani a hangját... Ááá...!

Jobb lenne nektek is megbeszélni a hugával is, hogy mi baja van. Dehát nálunk sem lett leülve vele. A többiek félnek tőle, én meg attól félek, hogy olyanokat mondanék neki, hogy abból semmi jó nem sül ki, verekedés kb, a haját kitépném stb... Annyira tönkre tett bennem mindent ami jó érzésem volt felé! Semmi nem maradt.

fájt a lábam a magassarkúban, pisilnem is kellett, fáztam is és haza akartam menni... ha ilyen hülye vagy, hogy képtelen vagy normálisan felöltözni, akkor így jártál.

Soha nem értettem azokat, akik magassarkúban, falatnyi szoknyában-harisnyában parádéznak télen is, aztán meg folyamatosan nyávognak, hogy "fájalábam", "fáááázok", és társai.

Fel kell öltözni normálisan, farmer, lapos talpú cipő, ha hó van, bakancs és akkor nem lesz hasonló probléma.

Én is fázós vagyok, és épp ezért télen NEM szexis, hanem vastag pulcsi, gatya, bélelt bakancs, pufis kabát... de leszarom, mert legalább nem fagyok meg két perc alatt.