Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi romlott el ennyire?
Sziasztok!
Azért kérem a segítségeteket, mert nem értem az érzéseimet, úgy érzem, valami nagyon elromlott az életemben és nem értem, hol vagy miért. 27 éves vagyok, egy hosszabb kapcsolattal a hátam mögött. Mostanában pánikolok a felnőtt léttől, pedig 18 éves korom óta egyedül élek, többnyire, mert a nyári szünetet a szüleimnél töltöm. Másfél év múlva diplomázom. Mindenhol azt látom - bár lehet csak Murphy törvénye -, hogy a velem egykorú lányok több éves kapcsolatban vannak, férjhez mennek, vagy pánikolnak, hogy kifutak az időből, sehol a gyerek, a pasi. Én meg úgy érzem, még nem akarok ilyen kötöttséget az életembe. Nem vágyom saját gyerekre, ezt régóta tudom és nem változik. Ezt az utolsó két nyarat még szeretném kötetlenül eltölteni, talán az utolsók, amikor még láthatom a szüleimet, itthon lehetek velük, hiszen mindketten 90 felettiek. Ha fix 8 órás munkám lesz, már úgysem tehetem meg, hogy hónapokra lelépjek. De itt állandóan azt látom, hogy 30 után már öreg vagy. Már nem fogsz kelleni. Talán nem kéne olvasni.. Mégis félek, hogy talán így már sosem találom meg azt az igazi nagy szerelmet. Abban sem vagyok biztos, hogy képes leszek olyat találni, akibe újra ilyen bolondul szerelmes tudnék lenni. De azt is tudom, hogy úgy nem működne, ha hónapokig alig találkozunk, viszont erről még nem tudok lemondni a fenti ok miatt. Egyszóval félek. Félek, hogy egyedül maradok, de megalkudni sem akarok, mert az szerintem nem élet, hogy kényszerből vagyok valakivel, csak hogy ne maradjak egyedül vagy nem találtam meg a másik felem. És félek, mert nem értem, mi baj van velem? Miért ráz ki a hideg attól, hogy már családban kéne gondolkodnom, mások szerint? Én ezt korainak érzem, annyi minden más köt le. Sokak szerint gyerekes vagyok, mert nem pasizom, hanem kirándulok, a hobbimnak élek, még tanulok. Nekem jó így, de már teljesen belém beszélték, hogy egyedül maradok, mert 30 felett semmi esélyem párt találni. Márpedig az igazi szerelemről nem akarok végleg lemondani. Sem csúnya, sem buta nem vagyok, sőt. Mi romlott el? Miért estem kétségbe hirtelen attól, ami eddig nem is foglalkoztatott?
válasza:
válasza:Egyszerűen túl sokat foglalkozol azzal, hogy mások hogyan élnek, mások szerint mi a norma és mások mit mondanak. Ne hagyd, hogy a sok károgó elbizonytalanítson, ne engedj semmilyen nyomásnak, élj a saját tempódban, foglalkozz azzal, ami örömet okoz, azt meg szard le magasról, hogy vannak, akik szerint 30 évesen már el kéne temetned magad.
Megannyi példa van arra, hogy emberekre 30 fölött talált rá a szerelem (az én baráti társaságomban is van több ilyen pár), semmi okod azon aggódni, hogy kihagysz bármit, ha nem kezdesz el görcsösen párt keresni. Én se követem a tipikus társadalmi "mérföldköveket", ha tudnád mennyi hasonló baromságot hallottam már a sok jóakarótól.. Csak épp rólam lepereg, ezt a hozzáállást javaslom neked is :)
válasza:Basszus, amit leírtál magadról ("Sosem voltam amolyan tipikus lány. Én nem tervezgettem az esküvőmet, nem tudtam, hogy hívják majd a gyerekeimet. 16 évesen nem azért akartam nagykorú lenni, hogy buli, pasik, függetlenség, hanem hogy láthassam a világot.") 100%ban igaz rám is. Szerintem nem kell attól félned, hogy kifogysz a célokból, hiszen ezeket te magad alakítod a saját értékrended szerint.
Sokak számára tényleg a gyerekvállalás az életük értelme, ezzel nincs baj, de ha nem vagy ilyen, akkor miért erőltetnéd magadra ezt a szerepet? Én csak pár évvel vagyok idősebb nálad, egyáltalán nem akarok gyereket, de nem gondolkozom azon, hogy ezt majd bánni fogom és nem lesznek céljaim - ugyan miért ne lennének? Azt majd én eldöntöm :)
Szerintem mélyedj el az önismeretben és elemezd át alaposan, miért bizonytalanít el ez ennyire, mert az is lehet, hogy tényleg csak a szülői minta ilyen erős benned.
2. voltam
válasza: válasza: válasza:Hasonlóképpen vagyok én is. 28 évesen évek óta nincs barátnőm de nem is nagyon hiányzik. Nyilván szeretnék és örülnék is neki ha lenne de csak a tökéletes vagy ahhoz közeli... nem szeretnék engedni. Inkább akkor egyedül.
nyilván el vagyunk késve a többiekhez képest de én ezt még mindig jobbnak látom. Van saját lakásom saját kocsim szabad életem. Ehhez képest nem tartanék sehol ha 5 évvel ezelőtt összejövök egy csajjal és külön költözünk egy albérletbe ami soha nem lesz a miénk...
Meg lehet találni bármilyen életkorban az igazit. Azzal hogy később találod meg csak az együtt töltött időt rövidíted le.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!