Mitévő legyek a bulizással kapcsolatban?

Sziasztok!

Van egy 1 éves kapcsolatom. Én 21 éves vagyok, a barátnőm 16. Jövőre fogok diplomázni fizikából és futó versenyző vagyok. A barátnőm éli az egyszerű középiskolások mindennapjait. Általában hétköznap 1-1 napot találkozunk pár órára, vagy ő nálam alszik, vagy én nála. Ez "nem is baj", mert sok az elfoglaltságom (sajnos), és neki is vannak otthoni kötelességei stb.

Általában hétvégén vagyunk együtt.

Mivel rengeteg órám van, és a futás is sok időt elvesz, hétköznap nagyon nincs időm "magamra" és a barátaimmal is elvétve találkozom, a hétvége meg ugye a barátnőmé. Nos a barátnőm a kora miatt, a sulival még megy rengeteg helyre, mozi, fagyi, okirándulás, színház, kültéri programok, korcsolya, úszóda, így általában "kiéli a szabadidejét is". Én viszont nem, de eléggé ambíciózus vagyok, így most az iskola valamint a sport nekem fontos és annyira nem is vagyok a falnak csapva. Valamint jár diákmunkára is. Én sose erőltettem rá magamat ezekben, ha még jöhetett is külső ember, a munkába is menjen a barátnőjével. Ha ide-oda akarnak menni sétálni, moziba, strandra nélkülem az is teljesen normális.

Viszont a buli... Az 1 év alatt nagyon nem ivott (a kora miatt örülök is neki, hogy nem kezdett a mai fiatalokhoz hasonlóan már 14 évesen vedelni), viszont egyszer elment és sajnos ez lenne a kérdésem, hogy a befolyásolhatóság a született tulajdonság, vagy kikopik a kor előtte haladtával? Mivel, úgy beszéltük meg, hogy ha iszik nem sokat, csak hogy jól érezze magát, meg azokkal a lányokkal táncol akivel elmegy. Erre a barátnői jól leitatták (amire nem akart nemet mondani, mert nem akart partirontó lenni), majd amikor felhívtam részegen beszélt mindent, meg hogy ismeretlen pasival táncolt az előbb is. Egy idő után meg mondták a barátnői, hogy már magának kérte a piát. A ritka ivás miatt nem is nagyon bírja. Most ez engem nagyon nyugtalanít, hogy normál helyzetben bízom benne, hogy nem tesz semmi rosszat, de engem nem érdekel, hogy mennyi alkohol volt benne, ha rajta kapom, vagy valami ismerőm látja meg, hogy olyat tett, akkor nekem az ugyanolyan megcsalás. Én már kezdek kinőni a bulizor korból, de mondtam, ha menni akar, a hétvége úgy lesz, ahogy mi szeretnénk, így nekem a buli is jó, és sose tiltom meg, hogy ne menjen, csak egyszerűen a rossz emlék az elsőről és egyedül nem akarom, hogy menjen. Nem vagyok gyerek, így most erőltetésből nem megyek el másokkal meg én. Menni szeretne most is és ezt elmondtam neki és hozzámvágta, hogy mindig ez lesz? Mindig elkísérem? Egyfelől nem akarja megérti, hogy megbeszéltünk valamit és nagyon az volt az előző bulinál. Másfelől nem benne nem bízom, hanem a túlzott alkoholban és a mai pasikban... (akikre nem vagyok mérges mert nem tudhatják, hogy van barátja...). Kitalálta ez a "csajos buli" dolgot és mondta, hogy mivel neki nagyon nincsenek fiú barátai, ezért készüljek fel, hogy a bulik nagyrésze ez lesz és oda nem oké, ha megyek, mint fiú. Kicsit a hangsúly is zavart, most havi 1 buli miatt nem kiabálnék, csak nem akarom, hogy kétheti/heti bulizás legyen ebből. és az 1 nap amikor talizunk az is csonka legyen... a hétköznapom meg amúgy is szürke.

Mit gondoltok túl reagálom? Mit kéne tennem?