Tönkre ment a házasságom, nem tudom mit tegyek, miért nincs erőm tovább küzdeni?

"A legtöbb magyar ember soha nem gondolkodik előre, hogy az adott tettének mi lesz a következménye, de utólag siránkozni azt tud. Senki nem gondol abba bele, hogy később akár valami negatív és váratlan közbe jöhet és akkor na, azt hogyan is oldjuk meg."

Kérdező ajánlom figyelmedbe ezeket a mondatokat.Ez pontosan rád is rád illik, és még itt rengeteg mindenkire.

Azért, mert a 78%-osban pacsi pajtásra találtál, a helyzeted változatlan marad, ha csak össze nem kapod magad sürgősen.A férjed nem fog változtatni, nem fűződik érdeke hozzá, mivel valószínűleg egy gyenge, gyáva embernek lát(és még csak nem is cáfolható meg), aki mindent elvisel, csak a látszatházasság megmaradjon.Belemerültél az önsajnálatba, de ettől nem fog változni semmi, amíg te! nem változtatsz.Attól, hogy itt páran megsajnálnak megint nem változik meg a helyzeted.

És nem, nem azért írom ezeket, hogy bántsalak, de valahogyan muszáj se.ggberúgni téged is, hogy gondolkozz, és ne csak az önsajnálaton járjon az eszed.Mert jelenleg csak ez látható.Mindenre a kifogás, kifogás hátán.És egy elképzelt mesevilágban élsz, hogy még mindig a csodát várod a férjedtől.Na azt várhatod életed végéig.Aki ilyen szinten van, mint ő, az nem fog változtatni, és akkor sem, ha otthagyod a francba.Neked viszont meglenne a lehetőséged egy új életre nélküle.Ami lehet az első időkben nehéz lenne, de felnőtt ember mindent megtud oldani, ha tényleg akarja.A hangsúly a tényleg akaráson van.Gondold végig.Ettől minden csak jobb lehet.De szerintem neked még mindig nem fáj annyira, hogy lépj.A kifogásaid az ékes bizonyítékai.Rád férne egy szakember segítsége is, mert nagyon elvagy csúszva az önbecsülésben.Magyarán szólva lábtörlőként viselkedsz.Iszonyat gyenge jellemed van, és így szültél gyerekeket.Ők is csak azt látják, hogy az apjuk mennyire semmibe se nézi az anyjukat, és ezt te hagyod, ahelyett, hogy már rég kiszálltál volna ebből.Jó tanítás részedről.És itt menteni minek?Egyedül te kevés vagy hozzá.A férjed meg lesza.rja.

Nem lehet előre tudni. Pontosan ezért kell(ene) számolni, hogy lehet idővel sza.r is a helyzet majd. Így de, felelőtlen voltál.Csak a férjedre alapoztál mindent. Az eszedbe sem jutott, hogy te egyedül ilyen helyzetben mire leszel majd képes. Csak voltál és szültél egymás után. Azt hitted majd az egész életed habos torta lesz. Persze, a mesékben.

Én biztos, hogy nem kérek segítséget itt, emiatt ne aggódj. 😀

Én simán elváltam a gyakori nélkül is. Erős jellemmel rendelkezem, aki nem csak siránkozni tud. Nekem sem volt könnyű, de léptem, és nem a csodára vártam.Ja, és nem szültem nyakra-főre úgy, hogy egyedül ne legyek képes megállni a helyem. Minden megoldható, csak hozzáállás kérdése az egész. A tied látható milyen is. És nemcsak a tiéd, hanem az utóbbi napok női kérdező felhozatalának is. Borzasztó mennyire nem gondolkodtok előre, és hagyjátok magatokat lábtörlőnek használni. Se tartás, se önbecsülés. Csak a tenyészkancaság a semmire.

33-as, pont, hogy a gyerek hatására változott meg rossz irányban. Pedig ilyenkor általában a nők szokták elutasítani a párjukat, nálam a férjem tette. Ilyen is van. Beszélgetni ő nem akar, időt kettesben tölteni ő nem akar.

26-os voltam.

#42

Imádom, amikor valaki azzal jön, hogy "Majd megtudod..." kezdetű szöveg, ami biztos csak negatívat takar.

Képzeld, környezetemben érdekes, a gyerekszületés nem változtatta negatív irányba a kapcsolatot, nem a gyerek tehet róla, hanem maga az adott személy. Mint arról is, hogy sok pasi azt hiszi, hogy elég megcsinálni a gyereket, a többit meg végezze el az asszony.

Pár kommenttel ezelőtt még 2-3 évet írtál kérdező, hogy akkor változott meg gyökeresen a párod és a problémák is akkor kezdőttek. Most meg már csak tavaly nyár óta? Mert előtte nem volt olyan sz.r? Akkor csak félig volt sz.ros, tavaly óta meg teljesen?

Tudod, én nem is szeretnék 3 gyereket, csak egyet, egy egészséges gyerkőcöt. Nekem nem életcélom, hogy sokat szüljek. Párommal is megbeszéltem, hogy egy gyereket szeretnék.

És még mindig nem tudod, hogy mi okozta a párod megváltozását. Talán csak annyi is elég volt, hogy sz.rtál rá, mert beletemetkeztél a gyereknevelésbe és a háztartásba. És még csodálkozol, hogy miért nem tisztel téged.

Vele is foglalkoznod kellett volna. Most már késő bánat. Tanulj ebből a hibádból.

Remélem minél hamarabb le tudod zárni ezt a rémálmot, hogy új életet kezdj.