Mit tennétek a helyemben? Van ennek még értelme?

5 hónapja vagyunk együtt a barátommal, ő 33 éves én 28. Az elején nagyon kedves aranyos volt, éreztem hogy szeret, hogy tisztel, de ahogy teltek a hetek, hónapok úgy egyre inkább érzem azt, hogy nem tisztel engem. Én mindent megteszek érte, nincs olyan kérése, amit meg ne tennék hiszen szeretem, de ő még erre nem képes, ha kérem, hogy öleljen meg este, mert régen olyan jól esett összebújva aludni, nem érdekli, alszik nyugodtan. Nem csókolózunk mert ő nem szeret, neki nem igénye. Az ágyban is csak az a fontos hogy neki jó legyen, az hogy én mit szeretnék az nem számít. Megkérem, hogy most az egyszer vigyen el valahová autóval, vagy jöjjön velem az orvoshoz, mindenre nem a válasz, én mindenhová vele megyek kérés nélkül, ami jól esik neki mondja is. Sokat próbáltam már beszélni vele ezekről, de nem érdekli, ő nem változik és kész. Munka mellett elvégzem a házimunkát, nyílván amennyit az időm enged, de amióta együtt vagyunk én csinálok szinte minden háztartási dolgot, erre nem hogy megköszönné, hogy főzök, mosogatok, takarítok, azt mondja hogy nem nagy dolog, és érdekes módon nem látná, hogy minden ragyogna... Már odáig jutottam, hogy azt mondtam, hogy oké hagyjuk az egészet a francba, és annyi volt a válasza, hogy oké, még csak nem is érdekelte, el se szomorította, pedig állítólag szeret. Azt mondta, hogy neki a hobbija az első, az a legfontosabb, nálam is fontosabb. Úgy ahogy adtuk még egy esélyt ennek, de a szívem mélyén érzem, hogy ennek nincs értelme.

Mikor összejöttünk azt mondta, hogy szeretne gyereket meg házasságot, már most azt mondja nem tudja, majd meglátjuk..

Ti mit tennétek?