A kutya marad én megyek, hogy is van ez?

Einstein előtt is az volt.:)

Sajnálom, nem akartam veled bunkó lenni, ha úgy érezted.

Nem akartam hozzászólni de nem tudom megállni.

Igazad van, a kutya az kutya, az ember pedig ember.

Nagyon sok állatunk volt, mindenféle, pld lovak is. A kutya és a ló olyanok voltak mint a családtag. De tudtuk hol a helyük, mi a dolguk, milyen igényeik vannak, milyen ellátást igényelnek és a természetes ösztöneik ki voltak elégítve.

A ló kedvére futhatott a kutya vigyázott a házra, a gyerekre, vadászhatott patkányra, egérre.

A mai "állatbarátok"-nak fogalmuk nincs hogy kell bánni a kedvencükkel. Úgy állnak hozzájuk mintha emberek lennének. Ez tömény állatkínzás. A természetes ösztöne sose elégül ki szerencsétlen jószágnak.

Én eleve nem jönnék össze olyannal aki kutyát, macskát lakásban tart. Az ilyen embert nem érdekli hogy az állat mit szeretne, csak az érdekli hogy az ő igénye legyen kielégítve. Szóval az én szememben az ilyen ember nulla.

Mi is egy kistestű kutyát tartunk lakásban. Itthonrol dolgozom,így a kutya nincs egyedül. Napi séta van. Kutya szobatiszta. Naponta takarítok,hogy ne legyen szőr+kutyaszag. Séták után a tappancsok kutyáknak való törlőkendővel megvannak törölve alaposan,senki undorító köpete,pisije ,hányása amibe esetleg kint beletrappol a kutya,nem kell a lakásba.

Felnőtt kutya,ennek ellenére rendszeresen kap oltásokat,féreghajtást,mivel kint bármit össze szedhet,ezek a kezelések az ő érdekében vannak főként,hogy ne legyen beteg. Sensitive bio kutya samponnal gyakran van fürdetve,mert a szőrére is tud retek tapadni az utcán. Asztalra semmiképp nem mászhat fel,egy kis tökmag csivava de mivel foglalkozok vele,a vezényszavakat érti,szófogafó,tudja mit szabad és mi az amit már nem. Kutyát,macskát csak akkor tartson az ember,ha tudja neki biztosítani azt,amire az állatnak szüksége van. És igen,a szabályokra is szükség van,különben egy neveletlen,kezelhetetlen bunkó kutya lesz,főleg a kicsi testűek. Mi csivavánk is az volt az elején,mert a párom nem akarta beszabályozni,mert "jujj olyan kicsike,csinálja nyugodtan,ne "bántsuk"már ilyenekkel. (Párom a férfi)Náluk a kutyanevelés annyi volt,hogy a kutya a szájukbol is ellophtatta az ételt. Nekem volt pitbullom,volt németjuhászom mind nagyon okos kutya volt. Sokat foglalkoztam velük,vezényszavak helyett a kézjeleket értették.Nem tudom elfogani azt,hogy a kutya azt csináljon amit csak akar,lehet lelki társ,de ettől független mi vagyunk az emberek,nekünk kell,hogy szót fogadjanak és engedelmeskedjenek. És ez soha semmilyen körülmények között nem lehet fordítva.

Lehet a végletekig imádni őket,ahogy én is teszem,de ha azt mondom neki,hogy marad,akkor ha kell 2 órán át marad,amíg fel nem oldom ,nem pedig pofátlanul felfalja a kajámat amit az asztalon hagyok amíg pl.kiszaladok a konyhába.

Én abban látom a problémát, hogy teljesen más a szemléletetk a kutyatartásról, ami vízválasztó. Ugyanis egy kutya ha te is a család (avagy falka) része leszel, akkor nektek a pároddal következetesnek kell lennetek, azaz egyet kell értenetek a szabályokban. Ez egy baromi jó tesztje annak, hogy mennyire is egyeztek és tudtok összetartani. Se kutyát, se gyereket nem lehet nevelni úgy, hogy a két fél két külön mentalitással él, mert ott zavar lesz.

Szóval ez kapcsolat alapból hiányos, nincs közös nevező, így nincs miről beszélni.

Nekem macskáim vannak.

Ivartalanok,féreghajtva rendszeresen vannak,szobatiszták és viszonylag (amennyire egy macska lehet) jólneveltek. Le vannak kefélve és az almuk tisztítva van. Így megteszek mindent,hogy a házban tisztaság legyen.

Viszont! Velem alszanak,már kiscica koruk óta,hámmal vannak sétáltatva (nemsoká kész a nagyméretű zárt kifutó) és alapból bent tartom őket. Akinek ez nem tetszene,meg akarna változtatni,vagy folyton húzza a száját,azzal szakítanék. Eleve olyan partnert keresek,aki ezt elfogadja,tolerálja. Mivel ilyen életstílust fogok élni (később a kifutóban fűtött macskaház,szóval nem lesznek mindig benn) ezért a párom ezt ertse meg,legyen benne társ.