Hogy lehetnék ismét önmagam?

Én az első szerelmemen kb. 2 év után léptem túl teljesen. Bár még akkor is ha képet láttam róla már elfogott a rossz kedv.

De most, hogy van más, már nem érzek semmit iránta, a képeit nézem és semmi.

Szóval az idő enyhíti a fájdalmat, egy új kapcsolat pedig megszünteti. De csak akkor, ha már enyhült előtte.

Piszoknehéz helyzetben vagy, mert minél jobban telik az idő és minél kevesebb esélyed van megkapni őt, annál jobban idealizálni fogod őt és annál kevésbé tudsz majd hinni abban, hogy valaha lesz más.

Pedig lehet, hogy magadba vagy szerelmes. Egy általad létrehozott képbe, amihez ő adta az alapanyagot, de időd sem volt egy valódi képet felépíteni róla. Nincs tökéletes, ő sem az, és minél inkább annak érzed, annál biztosabb vagyok benne, hogy te alkottad magadnak.

Figyelj, nézd meg a Scott Pilgrimet. Akartam még írni ide okosságokat, de inkább nézd meg. Sorsfordító lesz, megígérem.

Most még így érzed, de változni fog idővel. Először én se hittem el, hogy van folytatása az életemnek úgy, nélküle, de van. Mindig van folytatás, csak nem szabad elhinni, hogy nincs.

Az, hogy mi segített... nem túl könnyű kérdés. Nem tettem sok mindent csak azért, hogy elfelejtsem. Egyszerűen az idő enyhítette a dolgokat, én nem erőltettem semmit.