Ha az olyan nemi sztereotípiákat meghaladtuk, miszerint a nő dolga a házimunka, a nő helye a konyhában van, stb., akkor ugyanezen itteni felhasználók számára ellenben miért evidencia az, hogy "nehogy már a nő közeledjen, a férfi dolga a felszedés"?

"Nem érted, hogy ez nem férfiszerep, hanem egy férfié, a páromé, aki egy.

Ha a férjemmel megbeszéljük, hogy itthon maradok, akkor az nem női szerep lesz, hanem az én szerepem."

Amíg még csak ismerkedtek, sőt, még csak felbukkan a környezetedben, addig nem a párod, és nem egy férfi, hanem csak férfi.

Adott esetben több más férfi mellett.

Mást próbálj meg, mert ez megint azonnal összeomlott a könnyű vázszerkezettel.

Ismét egy mondat, amit, bár vitadöntőnek szántál, egyszerűen, megerőltetés nélkül le lehet szerelni félkézzel.

Amiket te írsz, külső megjelenést fednek le, nem pedig viselkedést.

Léphetünk. Következő ötlet?

"Lehet érteni a hasonlatot, és lehet hibákat keresni benne. Te a "máséban a szálkát is" típus vagy, ezt már eddig is láthattuk. Valóban egyetlen álláspont létezik számodra, a tiéd."

Nem. Meg lehet győzni, amennyiben megfelelő az érv. Nem hangzott még viszont olyan, ami megalapozottan reflektált volna arra az ellentmondásra, miszerint egyfelől sért valakit a nemi szerepnek való megfeleltetés, amennyiben kényelmetlen, másfelől ugyanebben a nemi sztereotípiában elhelyezve vár el - akár degradáló jelzők halmozásával - valamit a másik oldalról, ami számára kényelmes.

Eddig olyanok hangzottak el, amik egyszerűen összeomlanak, mint érvek, és nem azért, mert én mondom. Nem dolgozok a bányában? Nem, viszont régen sem minden férfi, csak aki ezzel kereste a pénzt. Mint ahogy akiknek ez a munkája, ma is.

Nem háborúzok? Valóban, viszont régen sem háborúzott valaki csak azért, "mert férfi" (egyszerűen hülye, fals érvek, és csak álszerénységből nem fogok mást mondani), hanem háború esetén, ahogyan _ma is_ hadkötelezettség van a férfiakra ilyen esetben.

Nem várnak el a férfitól ápoltságot? Dehogyis nem, sőt, egy másik kérdésben írtak erről éppen hasonló válaszolók, hogy akik visszasírják a régi időket, gondoljanak csak bele, hogy akkor a nők nrm vonzalonból voltak az "átlagjóskák" mellett, sosem voltak boldogak, ellenben ma már a férfiaktól is elvárt a szépségápolás, az igényesség, a külső megjelenés. A '70-es években még a dezodor használata is férfiatlan volt, amolyan "női dolog". És valóban, ma már igényes férfi borotválja a hónalját, szeméremszőrzetét is, ami akár csak tizenöt éve sem volt megszokott, és csak a nők csinálták. (Valóban, éppen nem festi a körmét, vagy rúzsoz, bár a nőknek sem kellene, inkább egymás miatt csinálják, a pasik jellemző véleménye az, hogy nem vonzó.)

Elhangzott itt olyan, miszerint nem akárkitől, hanem egyvalakitől, a párjától várja el az adott nő. Csakhogy amíg nem kezdeményez, addig nem a párjáról van szó. Ennyi. Ha tíz hülye érv jön, én mind a tízre ezt fogom mondani, és nem azért, mert csak az lehet a jó, amit én írok, hanem mert ezek azonnal elvérző felvetések.

És sorolhatnám tovább, de minden visszaolvasható.

58-as:

A 44 válasz végig arról szólt, hogy ne kérje ki magának a férfi, mivel a nők felé mennyivel több elvárás van, amiknek meg kell felelniük, például a mindig csinosság, szépségápolás, stb.

59-es

Nem, ez is egy retorikai trükk, vesztett zsákutcából valami más témát bedobva mégis győztesen kijutni. Nem megyek bele a játékba, arra válaszolj, ami a kérdés, ha másba kezdesz bele, azzal csak azt teszed világossá, hogy elakadtál. Rutinosabb vagyok a vitában annál, minthogy ilyen könnyen megvezess a saját céljaid szerint.