Miért ennyire kettős a társadalmi megítélése egy barátság és egy ismerkedés visszautasításának?

Úgy gondolom, hogy az ember egy társas lény és illene, hogy legyen párja és minimum egy igazán jó barátja.

Képzeld el, hogy akad egy nő, akinek tetszel, elkezd veled járni de állandóan csak kettesben vagytok, vagy maximum a szüleitekkel, testvéreitekkel miközben ő neki vannak barátai és szeretne velük is együtt lenni, sőt összeismertetni velük és te nem vagy rá hajlandó, mert téged más nem érdekel csak az, hogy végre akadt egy lány, akivel együtt lehetsz. Viszont ő természetesen ebbe bele fog unni, hogy csak kettesben vagytok, nincs szociális életed és elhagy.

Egyedül olyan nőknél lenne talán esélyed, akik hasonlóak, mint te. De gondolom neked meg az olyanok nem tetszenek. Úgyhogy patthelyzet. Így jártál, ha neked barátok női/férfi nemből nem kellenek.

Egy párkapcoslatban iszonyatosan nagy handicap, ha a másiknak nincsenek barátai. Óriási teher ez a párnak, hisz így ő kénytelen azokat a dolgokat a nyakába kapni, amiket egészséges esetben a barátok kapnának. Ráadásul a párkapcsolatban esetlegesen felgyülemlett feszkót sem lehet "külső helyszínen" feldolgozni.

Így egy olan ember, akinek nincsenek barátai sokkal rosszabb opció egy olyannal szemben, akinek van legalább 1-2 stabil baráti kapcsolata.

Illetve hát indikátor is a baráti kapcsolatok száma, hiszen ha valakinek nincs barátja, az jelezheti azt is, hogy valami nagy hiba van a személyiségével. Azért lássuk be, a te hozzáállásod igencsak speciális, nem a speckó helyzetből fognak kiindulni az emberek.

Szóval veszélyjelző is és hosszú távon nehézséget is okoz a barátok hiánya. Szóval abszolút negatívum társkeresésben.

Kérdező

Téged bejelölgetnek facebookon meg megkeresnek emberek, hogy "szia, barátkozni akarok veled"? Elég furán hangzik ez....

ha eleve úgy mész valahova, hogy "oké, de leszedálom magam és csakazértis utálni fogom az egészet" akkor ezt passzív agressziónak, toxikus kommunikációnak hívják és erre azt szokás mondani, hogy "akkor ne gyere, a kutyának sem hiányzik, hogy csak rontsd a levegőt"

Szóval ez a fajta "elmegyek a barátaidhoz" dolog kb rosszabb, mintha azt mondtad volna, hogy nem vagy hajlandó soha semmilyen körülmények között találkozni a barátaival.

Nem volt bullshit amit mondott, mert ellentétek voltatok. Te magányos farkas vagy, ő meg társasági pillangó, akinek rosszul esett, hogy hiába hívott nem mentél, vagy mentél, de senkihez egy szólt nem szóltál, vagy hideg voltál, mint a jégcsap, egyenesen durva pokróc és őt nézetted le.

Ne jelolgess senkit sehol, azt hiszik elment az eszed. Ismerkedj Tinderen, vagy Badoon, van ott sok olyan lány, mint te.

"Na, azért aki teherként fogja fel a párja problémáit, lássuk be, annak szintén nem való párkapcsolat."

Nem érted amit írtam.

Vannak dolgok amiket nem a pároddal vitatsz meg. Vagy a pároddal is, de a barátaiddal is.

"Szülők? Névtelen internetes fórum Gyakori Kérdések címen? :D Vagy egy jó kis pihentető, nyugtató sétaautózgatás vagy simán csak egy séta az erdőben?"

Hát a szülők még csak-csak lehet opció, bár a generációs szakadék miatt általában túl sok haszna nem szokott lenni, mert egyszerűen más világban voltak ők fiatalok, és az is alsóhangon 20 éve volt.

A netes trollokkal való kibeszélés meg aztán minden, csak nem előremutató. Hibást fogsz találni, de építő megoldást ritkán.

Az autókázás meg biztos kellemes, de semmi köze a témához:D

Az a gond, hogy ugye sem párkapcsolati téren, sem barátságok terén semmiféle érdemi tapaszalatod nincs, így absozlút nem érted az egészet, hogy hogy működik, így meg elég nehéz. Mintha kb nagyanyánkkal próbálnánk ifnormatikai témákról beszélni úgy, hogy életében még számítógépet sem látott:D