Miért ennyire kettős a társadalmi megítélése egy barátság és egy ismerkedés visszautasításának?

@22

Lényegében annyit írt, hogy márpedig a legeslegrondább nők közt keresgéljek, mert én is rusnya vagyok (hiszen logikus, hogy egy kölcsönös undorodásra épülő kapcsolat a legjobb dolog a világon), meg hogy az exem szerelmes volt belém, de amikor kitisztult az agya, dobott egyből, és soha többé nem lesz senkim. Mindezt köpködve, idegből, szóval a szóhasználata kicsit erősebb volt. Viszont eddig igaza van, mert azóta 3x regisztráltam Facebook Társkeresőre, végigpörgettem a szó szoros értelmében mindenkit nagyjából Békéscsabától Budapestig, Szegedtől Hatvanig, és ebből lett 6 matchem. Mennyire irigylem azokat, akik jól néznek ki... És mennyire gyűlölöm volt "páromat", hogy ebbe a helyzetbe kényszerített, és még a pofámba is hazudott...

És nem, egyáltalán nem vágyom emberekre, hidd már el. :D Lett volna több munkahelyi rendezvény (céges vacsora, meg egy tizenpár fős belsőleg szerveződött ottalvós buli egy kilépő kolléga számára), de én azt mondtam mindegyikre, hogy "ismertek már 3 éve, tudjátok, hogy nem járok emberek közé". Lenne lehetőségem rá, de inkább megeszek egy tűpárnát, minthogy én társaságba járjak, mert még az is kevésbé fájna. És ezt mondom, ez a megalázó: barátkozni akarnának velem mások (amit én nem akarok), de ismerkedni (amit meg én akarok)? Á dehooooogy, arra ott vannak a jóképűek...

@23

"Azért ez nem igaz. Egy barátságnál nincs görcs, hogy ha most nem szexelsz vele annak ellenére, hogy nem érzed még komfortosnak, akkor lelép."

Erre gondolsz? Mert a szexnek se kellene görcsösnek lennie, hanem szimpátia és biológia alapján jönnie magától. Nem gondolnám, hogy ez lenne a kulcs. Nem, valamiért abban a hitben vannak az emberek, hogy a haverságok valahogyan fontosabbak a párkapcsolatnál, mert... miért is? Látjátok, én a "barátaim" tökéletesen tudom helyettesíteni vadidegenekkel. Mindezt az alsógatyámban a fotelban ülve, szóval még csak személyesen se kell találkoznunk.

Amúgy igen, felmerült a fizetős lány lehetősége is, mert az legalább a szexualitás hiányát megoldaná, és nagyjából 50-70%-ban le lenne tudva az összes gondom, amit a problémakör generál. Szerintem semmi elítélendő nincs benne, hiszen azért van ez a szolgáltatás, hogy éljünk vele. Csakhogy rettentő megalázó lenne, hogy egy olyan dologért nagyon súlyos pénzeket dobjak ki, ami másoknak szinte alanyi jogon jár úgy, hogy látszólag tizedannyi energiát nem tettek bele a dologba, pláne nem sikertelenül, mint én. Bár anyagilag előrébb lennék most, mert csak erre a tavalyi projektre jó 250 ezrem ment el, meg idén is 3 randira vagy 20 ezrem (mert hát ha 60 km-re lakunk egymástól, nyilván én utazzak érte, én csináljak mindent, én szervezzek randit, hogy aztán én legyek visszautasítva). Azért ebből már elég sok minden kijött volna, és legalább nem lettem volna a végén hülyének nézve.

@25

"Na de, esetedben ez hiányzik, ezért koptatnak le."

És rohadtul nem értem, miért. Oké, 10 kiló plusz... viszont nemhogy 30-nak, hanem túlzás és vicc nélkül, szó szerint 25-nek se szoktak gondolni engem. Nem értem. Nem, nem azért, mert rossz ember vagyok, vagy mert furcsa vagyok - semmit nem tudnak még rólam ilyenkor, csak pár képet és egy pár szavas bemutatkozást látnak, amiben leírom a hobbijaimat és az érdeklődési köreimet.

"A haverkodást azonban nem jellemző elutasítani. Tehát, az embereket váratlanabbul éri és kevésbé van gyakorlatuk a kezelésében. [...] Rád nem idegenek akasztodnak, hanem olyanok, akikkel kapcsolatban vagy, akikkel látszólag haverkodtál. Ezért sértő, mikor lepattintod őket, főleg ha az előbb említett módon."

Mondjuk ez valós részben. Viszont milyen "előbb említett módon"? :D Teljesen diplomatikus vagyok, senkit nem sértek meg. Sőt, pont, hogy kihangsúlyozom, hogy nem az illető személye ellen szól, hanem ez egy univerzális dolog részemről. És valóban: nagyon ritka az, hogy az ember jellemével van bajom konkrétan, sokkal inkább a haveri kapcsolatok intézményével magával. Egyébként... de, technikailag idegenek. :D Egészen addig idegen valaki a szó szoros értelmében szerintem, amíg nem ismered meg közelről. Márpedig én nem akarok megismerni senkit közelről ebből a célból. Mindegy, ez már tényleg csak szőrszálhasogatás.

Mindenesetre szerintem még így is tízezerszer kevésbé rossz ez, mint amikor elvagyunk egy lánnyal, nagyon sokat viccelődünk, beszélgetünk, a körülöttünk levők (ja mert igen, diákmunkán volt ez) közül egy ember megkérdezi, hogy mióta vagyunk együtt, majd körülbelül 5 nap múlva ír egy olyat Messengeren, hogy "jaa, a múltkor voltunk xy helyen A PÁROMMAL". Vagy épp randi után közli, hogy "ne haragudj, de nem vagy az esetem... és ez nem is randi volt". Igen, mindkettő megtörtént.

"Emellett ez a nem szólok hozzád, nem írok vissza, stb. párkeresés során is paraszt dolog."

Jé, végre valaki! Viszont őszintén? Pont, hogy eltanultam onnan ezt a viselkedésformát, régen mindenkinek visszaírtam minden témában. Ha társkeresőn (ahol konkrétan kifejezetten azért van az ember, hogy ráírjanak) el lehet játszani ezt, hát akkor én is el fogom játszani azokkal, akik nem értenek a szép szóból és a virágnyelven, de egyértelműen elmondott véleményből. Tényleg nehéz lenne amúgy szavakba önteni azt a megkönnyebbülést, azt az örömöt és nyugalmat, amit a "barátaim" lekoptatása okozott. Először gimis éveim után (bár ők ritka értetlenek voltak, velük tényleg vállalhatatlanul bunkónak kellett lennem), illetve egy éve és most januárban is tiltólistára kellett tennem 1-1 tagot, akik valamiért azt érezték, hogy az "aszociális vagyok, nincs szükségem barátokra" kijelentés alól ők kivételek. Spoiler alert: nem voltak azok.

Kicsit anekdotásra sikerült ez is, de várok még azért gondolatokat, most már tényleg a fő kérdéssel kapcsolatosan. :D

"te nem láttad be, hogy bizony igazam van"

Hát ha neked az igazad annyiban merül ki, hogy "bibibí, ronda vaaaagy", meg hogy "keresgélj mázsa fölött" (nem, ezt így nem mondtad ki, viszont amikor rákérdeztem, azonnal helyeseltél), akkor ki ne találd már, hogy miattam vagy egy elviselhetetlen, bunkó troll. Ráadásul ahogy a szavaidból kiveszem, te ráadásul nő vagy... úgy bizony duplán szégyenteli a dolog.

"Másik dolog amit félreértettél az az, hogy nem írtam azt, hogy csúnya vagy (lehet külsőre nekem tetszenél😂). Világosan azt potyogtem be, hogy olyan nőknél nincs lehetőséged, akiket körbe vesz külsőre ezerszer jobb pasas, vagy már foglalt kevésbé jóképű pasas mellett."

Öhm... de, pontosan ezt írtad. Szóba se kerültek más férfiak, meg jobban kinéző emberek, hanem hogy én ronda vagyok. Sajnos mondjuk igaz, de ettől függetlenül nekem se fog kelleni Jabba the butt, hiába ajánlgatod a legőszintébb rosszindulattal. Bár tudnám különben, mi baj van a kinézetemmel. Tipikus okoska-kocka az arcom, szemüveggel és kockás inggel, nincs testi deformációm vagy születési rendellenességem, és ehhez képest...

[link]

(Nem tökéletes a szerkesztés, de egy ilyen "eldobható" fájl esetén nem érdekel.)

"Ráadásul nem lehet úgy ismerkedni, hogy te FB-n meg ki tudja hol jelölgetsz nőket meg nem tudsz különbséget tenni ismerkedés baráti és szerelmi/vonzalom alapon!"

És akkor úgy mégis mit javasolsz, hol ismerkedjek? Mert látom, értesz hozzá, gondolom, akkor valami jószándékú tipped is van, nemcsak gyalázkodni vagy képes. ;) Emlékeztetőül: a társaság kiesik, munkahelyen csak férfiak vannak (illetve van sok nő is, csak velük nincs kapcsolatunk), társkeresőn meg nem írnak vissza. Marad bizony ez.

"Pluszban te "követelőznél" akarnál jó csajt, de számodra taszító nővel nem akarsz semmit!"

De qrwa nagy követelőzés, hogy ne legyen cigány, ne legyen gyereke, ne legyen morbidan elhízott és ne dohányozzon! :D Wow! Képzeld: ezt mind teljesítem én is! Sőt, a dohányzást újabban már töröltem is az elvárásaim közül, igaz, így már rég nem lenne olyan, mint akit én keresek, de tudod: lejjebb adtam az igényeket, ahogyan szajkózzátok egyfeszt.

"Egyébként egyáltalán nem számít már, hogy miért tett ki, mert a múltban történt és mert más nő más miatt fog kidobni, ha egyáltalán összejön valaki..."

Egyébként de, nagyon sokat számít. Egyrészről a jövőmre nézve, hogy min tudok javítani; másrészről ennél nagyobb azért az igazságérzetem, főleg magammal szemben, és nem kedvelem, ha a pofámba hazudnak. Márpedig mindenki, akit meginterjúvoltam ezzel kapcsolatban, egyöntetűen azt mondta, hogy ilyen hülyeséget még nem hallott, hozzátéve, hogy valójában alighanem talált mást, csak nem azt akarta mondani.

Mindegy, még 5 hónap van az életemből jelen állás szerint, azt ki kell használni valahogyan. :D

"Hát akkor ezek szerint minden vagy, csak boldog ember nem.

Tudod mi a nagy helyzet? Hogy ezen egy párkapcsolat semmit sem fog segíteni, maximum csimpaszkodni fogsz bele, annyira megörülsz neki és ezzel nagy eséllyel tönkre is teszed az egészet."

Mókás, mert amikor összejöttem ezzel a nagytudású kamugéppel, csomóan megkérdezték, hogy mi történt velem, hogyhogy mostanában nem vagyok olyan búvalbszott, hogyhogy pozitívabban látom a világot. Majd amikor szétmentünk, pont az ellenkezőjével jöttek. Nahát! Nem tán mégis lehet összefüggés a kettő közt? :O Nemtán még a végén kiderül, hogy az ember boldogságához nagyon nagy százalékban hozzátesz egy párkapcsolat?! Mik vannak?!