A nők elmondásuk szerint figyelmes, törődő, érzéseiket kimutatni tudó férfire vágynak, mi férfiak viszont gyakran kigyúrt, önelégült, flegma, zűrös alakokkal látjuk őket. Miért van ez?

20-asnak

Én a 11-es válaszoló vagyok. Én is és a férjem is középre születtünk. Nehezen is ment a társkeresés, de azért egymásra akadtunk. Közösen azon dolgozunk, hogy még feljebb lépjünk, megteremtsünk egy stabil hátteret.

Úgy látom ez a barátságokra is igaz. Sajnos a régi barátaink kezdenek lemorzsolódni mellőlünk. Egyrészt a távolság, másrészt a társadalmi különbségek miatt, nem tudnak azonosulni velünk. Ők is a hozzájuk hasonló emberek társaságát keresik inkább. Ez végül is természetes, csak az ember elmagányosodásával jár együtt. Új barátaink nincsenek még, talán, ha gyerekeink lesznek rajtuk keresztül megismerünk másokat is. Bár még oda sem tartozunk még. Szoktunk erről beszélgetni, hogy miért van ez. A köztes állapot nehézségei.

Szerencsések vagytok. Én és a feleségem két külön világ vagyunk. Egy pokol az egész életem, fiatalkorom óta nem éltem meg egy normális kapcsolatot sem, ez már odáig fajult, hogy a depresszió legmélyebb bugyrait élem meg.

Adj hálát a sorsnak, hogy megtaláltad azt a férfit, akivel kölcsönösen elfogadjátok, támogatjátok és szeretitek egymást. Én már erről lemondtam, beletörődtem hogy nekem ez már nem adatik meg.