Mit tennétek, ha rájönnétek, hogy nem a párotoktól vagytok terhesek?

Köszönöm mindenki válaszát! Végig olvastam.

Többféle "életút" látszik kirajzolódni, de azt nem mondanám, hogy elb*asztam az életem :) Mivel életem első kisbabáját várom és pont olyan örömmel fogom ezt tenni (már most örülök neki), ahogy minden gyerek megérdemli, hogy várják (ő az egyetlen ártatlan). Lehet, hogy mint feleség (szerintetek biztos) elbuktam. De mint anya, egyáltalán nem biztos! Hiába akarjátok a kettőt egy kalap alá venni, ezt nem lehet.

Ebben a történetben (mint az összes többiben) mindenkinek meg van a felelőssége. Egyébként lehet, hogy már én sem akarom egyáltalán ezt a kapcsolatot a párommal, függetlenül a gyerek apjától. Ennek pillanatnyilag az egyetlen oka az, hogy életem végéig nem fogom azt hallgatni, hogy mit tettem. Vagy az is lehet, hogy a gyereket nem tudná elfogadni a párom. A gyerek apjának viszont most már biztos, hogy el fogom mondani, de semmire sem fogom kötelezni. Annak semmi értelme nem lenne.

Szóval lehet, hogy a gyerekkel egyedül fogom folytatni. Ettől sem ijedek meg :) Van egy kétszintes házam (ebben lakunk, a szüleim öröksége volt, de rám íratták) és jól fizető állásom van, szóval egyáltalán nem függök anyagilag senkitől. Fiatal vagyok (26), szóval még sok minden vár rám :) Nem gondolom, hogy egy gyerek és egy tönkrement kapcsolat az életem "elb*szását" jelentené.

És hangsúlyozom, hogy ez az az eset, HA elmondom és VÉGE lesz a kapcsolatomnak...

(Egyébként ha nem érződne ennyire rajtatok a rosszindulat és az, hogy mennyire kívánjátok nekem a legrosszabbakat, még komolyan el is gondolkoznék azon, hogy miket írtok- egy- két kivételtől eltekintve!)