Ez tényleg ennyire elítélendő?

Én NEM ítélem el, pláne nem tartok senkit rossz anyának valaki e miatt. Nem is beszélek erről olyannal, aki nem kérdezi a véleményem - de te kérdezted :-) Én rossz döntésnek tartom.

A babának az anyatej a legjobb. Ezt megtagadod tőle a saját kényelmed miatt. Nem kell mártírnak lenni, ugrani az 1 éves minden nyekkenésére. De SZERINTEM egy tehetetlen, kiszolgáltatott baba szükséglete az első, nem az anyáé.

Persze ezt csak arra írom, ha van tej. Ha nincs vagy más miatt nem megy a szoptatás, akkor nem kell erőltetni, hogy az anya kikészüljön a baba meg éhes maradjon.

Ez a babának a létező legjobb. És csupán önző okokból ezt nem adod meg neki.

Később is hatással van a kapcsolatotokra, az egészségére, stb.

Nem CSAK eteted szoptatás közben.

Nem olyan jó buli, mint a reklámokban, főleg ha fáj, meg napi 20 órában is nyüglődhetsz vele.

De mire a gyerek felnő, ennél nagyobb áldozatokat is hozni kell.

Aki tudatosan nem szoptat, az kb. annyira elítélendő, mint aki tudatosan olyan ételt ad a gyerekének, ami bizonyítottan rosszabb a gyerek egészségének, mint más ételek. (pl. rossz minőségű csoki a jó minőségű helyett, szinezékes-aromás gyümölcslé a 100%-os helyett) Persze a tápszer nem egészségtelen, de az anyatej bizonyítottan jobb a gyereknek sok szempontból. És akinek gyereke van, az alapból a legjobbat akarja neki megadni, és aki nem így tesz, az nem fér azon emberek fejébe, akik a legjobbat akarják.

Teljesen más kérdés, akinek nem jön össze a szoptatás, de azt senki nem ítéli el.

AZért mert a saját döntésed, magad miatt tudatosan megvonod a babádtól azt ami a legjobb neki - az anyatejet. Ez elítélendő.

Egész már ha valaki nem tud szoptatni valami más ok miatt, de ezt így előre eldönteni nagyon gáz.

Az anyatej a legjobb a gyereknek.

Ha nem akarsz ebből vitát akkor ne írj ki ilyen kérdést és ne dicsekedj azzal hogy saját döntésed. A pelenka kérdés egész más, az tényleg tökmindegy milyet adsz rá, de azért az hogy mivel táplálkozik a gyermeked az első 1-2 évében, nem mindegy.

"ami nekem NEM JÓ, az a babának SEM"

Ez most komoly? Így vállalsz gyereket?

Ha te nem szereted a sárgadinnyét, akkor a gyereknek sem adsz?

Ha te nem szereted a focit és a kosárlabdát, akkor ezeket a sportágakat nem választhatja majd? Ha nem tudsz úszni, a gyerek sem mehet a medencébe?

Minden a te döntésed, ebben igazad van. Szegény gyerek...

Engem érdekelne, miért döntöttél így.

Én az elsőnél megszenvedtem a szoptatással, sikertelen volt minden, idegileg kikészültem az egésztől, hogy a csapból is az folyt, szoptassunk, nekem meg nem ment.

Jövő hónapban jön a kistesó. Eldöntöttem, megpróbálom, de ha nem megy, nem fogom erőltetni, mert annyit viszont nem ér a dolog.

Amúgy nem ítéllek el, csak érdekel, mi az oka.

(#1 vagyok

Az első babànàl kevés volt a tejem, màr a kórhàzban is kapott pótlàst. Itthon rengeteget szenvedtem a szoptatàssal, óràkig próbálkoztam ő meg ordított úgyhogy végül ment a tàpszer. Egy idő utàn beleuntam és felcseréltem, 4 hónap utàn úgy döntött hogy nem kell neki több tej. Maceràs volt a cumisüvegezés is, a tàpszer meg dràga!

A màsodik babànàl (5 hónapos) az első kb 2 hónap kegyetlen volt, minden szoptatàs fàjt, pedig jól is volt mellre helyezve, csomók sem voltak benne, tej is volt rendesen, sokszor túl sok is úgyhogy hiàba aludt egész éjszaka a baba fel kellett kelnem fejni mert annyira fàjt a mellem, közben folyamatosan jött belőle a tej, ennek ellenére 1-1,5 óra volt mire annyit tudtam fejni hogy visszafeküdhettem (nagyonmax 1dl ennyi idő alatt).

Eszembe sem jutott/jutna hogy àttérjünk a tàpszerre, pedig mennyivel egyszerűbb lenne ha mikor megyünk valahovà pl csak berakom a vizet és a port és ha megéhezik csak megcsinàlom neki nem pedig rohanàs az autóhoz megszoptatni, ott meg takargatni magunkat hogy ne làsson senki, összeizzadunk, nem haladunk, senkinek sem jó...)

Szeirntem ki van ez kicsit sarkítva...

Ha valaki nem tud szoptatni mert nincs teje vagy valami gyógyszert szed, arra azt mondják, hogy nem baj, jó a tápszer is, semmi baja nem lesz tőle. Ha valaki nem akar, akkor szinte gyerekgyilkosnak kiáltják ki. Én nagyon akartam szoptatni, tényleg eszembe se jutott a tápszer. Sokat küzdöttem érte, de nem sikerült. Nagyon kevés tejem volt és hiába a világ minden szaporítási praktikája, egyre kevesebb lett, majd elapadt. Nagyon bántott egy ideig. De aztán túl tettem magam rajta. Azután azt vettem észre, hogy míg az én tápszeres babám átalussza az éjszakát, nyugodt, jövök-megyek vele mindenhova, addig az anyatejes babák nagyrésze éjjel felkel 4-5-akár 10-szer, egész nap cicin akar lógni... Sokaktól olvastam, hogy napi 20 órát szoptattak, és őszintén elgem elborzaszt a gondolat, hogy abból álljon a napom, hogy kócosan, izzadtan, szoptatós melltartóban ülök egész nap és szoptatok. A kisebesedett bimbókról, mellgyulladásról, tejlázról nem is beszélve...És most úgy érzem, hogy ha lenne még egy babám, akkor próbálnám szoptatni, de ha megint nem sikerülne, akkor most nem betegednék bele és lehet nem is bánnám.