Nyugtassatok meg, hogy ez negatív (? )
Nem tervezzük a gyereket, állandóan védekezünk, de késik 2 napja, így lerohantam tesztért, szerintem negatív, de félek, hogy odahallucinálok valami mást is.
Szerintetek is negatív?
válasza: válasza:40# essel egyetertek.. enis eztirtam. Bar 0ra pontoztatok. Gondolom a stilus miatt.. bocsanat...
Egyebkent hazassagban eltek, siman megtartanam ha jo a kapcsolatotok
Én nem pontoztam senkit, idegességemben nem is tudnék, csak hideg fejjel tudnám átlátni.
A szituáció: 5 éve házasok vagyunk, mindketten karrieristák, nagy hangsúlyt fektetünk a munkába illetve a tanulásba, 25 vagyok, a férjem 27, nem is tudom mit tehetnénk, egyik pillanatban elképzelem, ahogy a kezemben tartom a gyermekemet, sok sok éjszakán át fáradozom érte, sok boldog pillanatot okoz, de a bökkenő, hogy gyenge a gyomrom és a széklet és a hányás látványától rosszul leszek, és odahányok, így nem hívhatom haza a férjemet, hogy gyere cseréld ki a pelenkát.
Saját vállalkozásunk van, így kitudnék venni szabadságot, de ugye Angliában nem úgy működik, hogy 3 évet vagy otthon a gyerekkel és kapod a segélyt, szóval ebből a szempontból rossz.
Félnék is, hogy jobban ráhangolódnék a munkára, és a gyereket elhanyagolnám.
Mivel abortuszt nem szeretnék, arra gondoltam, hogy megszülöm, és örökbeadom, nem lenne szívem megölni.
Szerintetek ez nagyon rossz elgondolás?
válasza:#45, sajnálom, igazad van, kifelejtettem, a sajatomat elviselem, elviselem a saját véremet, saját székletemet, saját hányásomat, de ha másét látom, akkor azt nem tudom elviselni, sem a családomét, sem idegenekét, hidd el hánytam már attól, hogy a buszmegállóban megláttam egy hányást otthagyva.
Akkor amellett döntünk, hogy megszülöm, és próbálom a lehető legjobb helyre odaadni, ahol tudnám támogatni pénzzel, de nem látogatnám, nehogy megzavarodjon, csak, ha nagyobb lesz, és érdekelni fogja, hogy kik az igazi szülei.
Remélem nem hozok rossz döntést :) Angliában, csak 12. héten kell elmenni az első ultrahangra, így majd csak akkor hozok fejleményeket :)
válasza:Nagyon rossz megoldás. Ketten végigélitek a terhességet és utána örökbeadnád? Szerinted ez milyen hatással lenne a későbbi kapcsolatotokra?
De örülök, hogy nem akarod elvetetni. Szurkolok, hogy tartsd meg. Ha látod megszületni akkor úgysem fogod örökbeadni, ebben teljesen biztos vagyok! :)
válasza:Kérlek titeket ne bántsátok a kérdezőt. Jobb az ilyen megfontolt, mint aki gonsolkodás nélkül szüli sorra a gyerekeket es azt sem tudja miből fogja etetni, vagy mint aki 2 évesen dobja el, amikor már felfogja a gyerek.
Kedves kérdező, szerintem jó szülő lenne belőled még ha most nem is hinnéd. Már most a gyerek érdekeit nézed, ami felelősségteljes dolog! De még ráérsz dönteni akkor is ha megszülöd. Szerintem helyesen gondolkodsz, hogy esélyt adsz neki. Én nem ítélkezem,ha megtartod, ti lesztek boldogok, ha örökbe adod, akkor pedig egy másik család. A gyereknek csak az a fontos hogy szeressék és ellássák, csak jó családot keressetek neki (bár veled lenne a legboldogabb )
#48, szeretek minden véleményt meghallgatni, alapozni, formálni, 9 hónap alatt lehet tényleg kialakulna valami kötődés, lehet lelkileg összetörnék, amint átnyújtom a gyerekemet, de nagyon jól tudom, hogy ez nekem nem fér bele, szegény kisgyerek egésznap unatkozna, nem tudok anyaszerepben lenni, lassabb életmódot folytatni, anyagilag támogatnám, megtennék érte mindent, de csak messziről, tényleg érdekel, hogy a még meg nem született gyermekem a lehető legjobb helyen lehessen, és megkaphassa azt a szeretetet, gondoskodást, törődést, nevelést, családi hangulatot, amit mi soha nem tudnánk megteremteni.
Koszonom mindenki válaszát :) majd jövök a fejleményekkel.
válasza:Ezt a dontest hozzatok meg magatokba,de ne hozd a "nyilvanossagra". Az orvosoddal majd beszeld at,hogy az orokbeadas verzioja is fennall,de ne tegyel le 100%-osan arrol,hogy aztan megis ti fogjatok felnevelni!
Ugyanis: egyik nagyon kozeli ismerosom magas beosztasu mondhatni kisfonok a szuleszeten es rengeteg ilyen esettel talalkozik! Meseltem neki a szitut es azt mondta,hogy semmikepp ne vessetek el a megtartast sem,mivel rengeteg kismamaval talalkozik,aki vegul nem az orokbeadas mellett dont! Ahogy lattad uh.-on a pici kezeit,labacskait,a kis szivet ahogy ver,amikor kortyolgatja a magzatvizet,szemmel lathatoan mosolyog az uh.-os fotokon,arrol nem is beszelve,amikor mar erezni fogod/fogjatok a mozgasait! Amikor a ferjed tv-nezes kozben periferikusan latja,hogy az az apro kicsi baba,aki beloletek szarmazik rugdos,vagy epp hullamzo mozgasokat vegez,amit a pocakod azonnal mutat....aztan mikor elerkezik a nagy talalkozas! Azt mondta rengeteg anyuka csak a szules utan fogja fel azt,hogy mi is tortent nehany masodpercel ezelott es amint megpillantja a kisbabajat,hatalmas szeretetet erez iranta es nem kerdes,hogy a megtartas mellett dontenek! Igy szerinte ezt a verziot se zarjatok ki,ne kezdjetek azonnal szuloket "kerestetni" neki! Az en velemenyem is ez! Hidd el,hatalmas csoda,ahogy ott novekszik benned az,aki altalatok letezik! Amikor pedig megpillantod,szerelem elso latasra! Ha esetleg kesobb foglalkoztatni fogja kik az igazi szulei,mert valami oknal fogva megtudja es felkeres titeket,hogy miert dobtatok el magatoktol,szerintem mindannyiotok szamara fajdalmas magyarazat lesz az,hogy fontosabb volt az akkori eletetek,munkatok,penzetek... Nincs az a penz,siker,karrier,ami ne erne meg,hogy feladd a babadert! (Es ezt ugy mondom,hogy mi sem minimalberbol elunk a ferjem is kismagaslo fizetesu Svajci munkat hagyott ott,mert a lanyunk es persze en is,fontosabbak voltunk neki a penznel es a sikernel). drukkolok,hogy olyan megoldas szulessen amit nem fogtok megbanni,de ez 100%-ra csak akkor fog eldolni,ha mar a kezedben tartod! :)
válasza:Rengeteg kérdést elolvasok és aztán lapozok, de ezt most nem tudom megtenni! Ebben valószínűleg benne van az állapotom, hiszen a 37. hétben lévő kismama vagyok. A kislányom után most egy kisfiúval válik teljessé az életem. Mert anyaként már tudom, hogy mekkora boldogságot jelent életet adni, látni, ahogy fejlődik, elindul, beszél, óvodába megy és azt mondja "anya, te vagy életem szerelme". Ehhez semmi nem fogható. Nincs karrierem, de hamarosan két gyerekem lesz, és túlzás nélkül állíthatom, hogy az irántuk érzett szeretet felülír mindent. Mikor az első babát vártam csak próbáltam elképzelni, hogy mennyire fogom szeretni, mit fog ő jelenteni nekem. Most a másodiknál már tudom, hogy nem túlzás az, hogy a testemen kívül dobog a szívem a születése után. A sírás kerülget a gondolatra is, hogy szülés után örökbeadni a gyerekemet, ilyen indokkal, hogy hányok a kakaszagtól meg karrier... Amikor hónapokon át érzed minden mozdulatát, amit te beszívsz levegőt az élteti Őt is. Ezzel nem versenyezhet karrier, ami egy múló állapot, ami nélkül lehet élni, de ha egyszer meglátod a gyereked tekintetét, az örökre fogva tart és soha nem leszel az az ember, aki korábban voltál, mert vele megszületett az anya is, aki addig nem létezett!
Bocsánat a szentimentalizmus ezen szintjéért, túlcsordultak az érzelmeim, és ahogy ezeket leírtam egyre türelmetlenebbül várom a kisfiamat...
Nem akarok tanácsot adni, mert a vak is látja, hogy óriási a szakadék kettőnk gondolkodása között, csak ki kellett írnom magamból.
Azoknak a hozzászólóknak, akik babára várnak tiszta szívből kívánom, hogy átéljék ezt a csodát, amit én szerencsés nőként már másodjára kapok meg az élettől!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!