Elkell vetetnem a babám úgy érzem hogy ebbe bele halok, hogy lehet ezt feldolgozni?

Mást nem tudok mondani,szívből sajnálom!:( Ha így kellett döntened,akkor annak nagyon nyomós oka van,remélem!Hihetetlenül nehéz lesz,és sosem fogsz felejteni,mindig arra gondolsz majd,hogy mit csinálna ennyi meg annyi évesen!:(

De ugyanakkor fel a fejjel,rendezned kell az életkörülményeidet!És akkor úgy lehet szülni,kitartás!

Mindig küzdeni kell!!

Nagyon sajnálom,de légy erős.Meghoztál egy döntést,gondolom alaposan mérlegelve a lehetőségeidet,és döntöttél.Tartsd hozzá magad.

Meg ne haragudj,hogy ezt írom,de nekem kicsit álszent ez a

"meg kell öljem a gyerekem" duma.Nem,nem kell megölnöd.Azt eldöntötted,hogy nem akarod,vagy nem tudod felnevelni,de senki nem tart pisztolyt a fejedhez,hogy öld meg.Van más út,örökbe is adhatod,és akkor élni fog.

De ha ez neked nem járható út,akkor nem kell a rinya,döntöttél,gyászold meg,sirasd meg,de belebetegedni nem kell,nem is szabad!Sok erőt bárhogy is döntesz!

Mi az oka, hogy nem tarthatod meg? Próbáld objektívan látni a dolgot. Biztos nyomós oka van ennek, és valószínű ez a legjobb döntés a sok rossz között, ha idejutottál.

Én úgy gondolom, hogy ha valaha abortuszra kényszerülnék, akkor azt minden további nélkül fel tudnám dolgozni..hiszen oka van annak, hogy erre a döntésre jutottam. Nem mondom, hogy nem fájna (pl. ha terveztük, de beteg a baba), de fel tudnám dolgozni, hiszen így lesz a legjobb.

Örökbe sem tudnád adni? Nyílt örökbefogadással is lehet.

Volt egy csaj, aki abortuszra ment, nem igazán volt kétségbe esve, de utána nagyon megbánta. Abortusz után egy évvel felkötötte magát. Nyilván ez nem tanács volt, isten ments, de amit teszel avval kell együtt élned.

NEM ölöd meg a gyereked, mert még nem gyerek, csak egy embrióképződmény!

Ne a sok ellenzőre hallgass, mert ők felelőtlenül adják a tanácsot, de nem segítenek felnevelni. Ha nincsenek meg a feltételek a felneveléséhez, akkor a gyerekkel is rosszat tennél, ha a nyomorba megszülnéd.

Az örökbeadás még rosszabb döntés. Te is állandóan tudnád, hogy él valahol a gyereked, de nem tudsz róla semmit és később ő is érzelmi válságba kerül., amiért eldobtad.

Józan ésszel hoztad ezt a döntés, és emiatt nem kell depressziósnak lenned. Később még lehet gyereked.