Fedezetlenségi díj (gépkocsi) elévülésének mik a feltételei?

A biztosító kellett hogy kiküldjön valamit, hogy nincs fizetve.

Díjfizetés miatt megszűnik olyankor.

Ezt az okmányiroda tudni fogja, és küld egy kivonásról szóló papírt, le kell adni a rendszámot, forgalmit.

Megszüntették az 5 éves elévülést; gondolom azért, mert sokan átadták mindössze 6000 Ft-os forgalmi engedély kiállítási illetékért egyenesági rokonnak, házastársnak, testvérnek az üzembentartói jogot, kivárták az 5 évet.

A biztosítóra vonatkozóan megmaradt, hogy „A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.” [↓*¹]

Természetesen mindegy, hogy arra, vagy más gépkocsira köt szerződést, a fedezetlenségi díjat a személynél tartják nyilván.

Az öt év elévülés a fedezetlenségi díj napi számításának megszűnése után indul.

De, a jogszabályba bekerült, hogy „A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.” [↓*²]

Így, kilőtték a kivárással megúszást.

[ *¹ 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 22. § (2) ]

[ *² 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 22. § (8) ]

// Furcsa, ha ennyi ideig KGFB nélkül forgalomban maradt a jármű, ugyanis rendszeresen, automatikusan összevetik a KGFB Kötvénynyilvántartó és a közúti közlekedési nyilvántartás adatait, és a forgalomban levőként nyilvántartott, de KGFB fedezettel nem rendelkező gépjárművek adatait megkapja a területileg illetékes nyilvántartó (ügyfélszolgálati helyei: kormányablak, okmányiroda), és hivatalból ideiglenesen kivonják a gépjárművet a forgalomból. Régebben negyedévenkénti összevetés gyakoriságot tartalmazott a jogszabály, a gyakoriság évekkel ezelőtt kikerült belőle. De, nem gondolom, hogy ritkult.

Az ideiglenes forgalomból kivonás időtartama alatt (akár az üzembentartó kérésére történt, akár hivatalból) nem kell a biztosítási díjat fizetni, így arra az időszakra napi fedezetlenségi díjat sem számolnak.

Igen de a Kártalanítási számla kezelőjét hatalmazta fel a törvény a fedezetelenségi díj beszedésére, akkor is, amikor a biztosító nem teheti, mert vagy elévült a biztosító számára, vagy nincs új biztosításkötés, így biztosító emiatt nem tudja beszedni.

Azért ezt a szervezetet hatalmazta fel erre a törvény, mert ez számítja és tartja nyilván a fedezetelenségi díjakat.

Nem olvastad el az 1-es válaszban a "De, a jogszabályba bekerült..." kezdetű fejezetet?

Nem vitattam, és nem is vitatom, hogy az is a feladata, amit nem tudom honnan idéztél. De te nem ilyen káreseményről tettél fel kérdést, hanem fedezetlenségi díjról. A Kártalanítási Számla kezelője kezeli a kártalanítási számlát is, de foglalkozik a fedezetlenségi díjjal is.

2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

┌ „3. § E törvény alkalmazásában:

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj” ┘

┌ „22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.” ┘

Tehát a Kártalanítási Számla kezelője a 22. § (8) alapján jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott fedezetlenségi díjat beszedni.

A törvény hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár).

A Nemzeti jogszabálytárban látszik, hogy a törvény szövege ez év április 23-tól és 2025. január 1-től is változni fog; de azt a részt nem érintik a változások, tehát így marad. (A módosulást a bal szélen levő függőleges piros vonal jelezi.)