Várni szeretnék a szexszel a házasságig, de mi van, ha nem illunk össze?

Olyan érzésem támadt a kérdés alapján, mintha a leendő férjedet vagy feleségedet (nem tudom férfi vagy nő vagy) olyannak tekintenéd, mint mondjuk egy cipőt a voltban: felpróbálom, oszt' ha nem volt elég kényelmes, elmegyek máshova kereseni egy jobbat. Ezzel a mentalitással eleve csak csalódást fogsz okozni a partnerednek. Szerintem te még nem vagy érett a házasságra, és nem a szexen kéne járnia a gondolataidnak, hanem, hogy hogyan tudnál felkészülni, hogy férjként vagy feleségként megálld a helyed.

Amíg nem kezdesz el engedelmeskedni (gyakorlatba tenni Jézus tanítását), addig nem is fogod megérteni a miérteket. Ugyanis a Biblia szerint úgy ismeri meg az ember az igazságot, ha először hisz (bízik) Jézus szavaiban, aztán anélkül, hogy előre letesztelné, megteszi. Ha le akarja tesztelni, azt azt jelenti, hogy nem hisz benne, tehát eleve bukta. Miután "vakon" megtetted, AZUTÁN érted meg az igazságot arról a dologról, lásd: Jn 8:31-32 "Ekkor így szólt Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: Ha ti szót fogadtok nekem, megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket."

Nem azt mondta, hogy menjetek a magatok feje után, próbálgassátok a rossz utakat, aztán majd csak rájöttök, hogy mi hogyan működik. A tesztelgetés, próbálgatás, saját hibából tanulás egy fájdalmas és hosszadalmas út, és ki tudja mennyi időd van! Úgy gondolom, hogy lehet itt magyarázkodni, hogy miért bűn és romboló magadra és a kapcsolatodra (arra is, akivel házasságon kívül lefekszel, meg a jövendő házastársadra is) a házaság előtti szex, de ha nincs meg benned az érettség, akkor maga Isten is csak azt tudná neked mondani, amit egy apa a kétéves kisgyerekének a kérdésére, amihez túl kicsi még, hogy megértse: "Azért, mert én azt mondtam!"

üdv Stefán

Mélyen nem vagyok vallásos, konkrétan ateista. A lényeget nem érted, mivel hozzám hasonlóan semmi közöd a valláshoz; de gondolkodni sem akarsz.

Ha szűzen házasodsz nincs viszonyítási alapod, és ha vallásos vagy nem mész félre; van, akiben nem merül fel, hogy mi lett volna, hanem elfogadja, azt, ami van.

Egyértelműen provokáció a "kérdés".

Nem a vallásosak nem hajlandók megérteni a kérdésedet, hanem te nem vagy hajlandó megérteni a válaszokat, ugyanazt fújod minden hozzászólásodban.

Hát, kérdező... itt nagyon nagy bajok vannak.

A válaszokból láthatod, hogy igazából egy hívő 𝐬𝐞𝐦 tud válaszolni a kérdésre. Még csak a közelében sem járnak egy helyes válasznak.

A keresztény tanítások erről a témáról (is) azt mondják, hogy el kell fogadnod az isten döntését.

Ha próba nélkül választasz párt, akkor elég jó esélyed van arra, hogy nem fogtok jól összeilleni a szexben, és még a legjobb esetben is csak közepes lesz.

A hívő párok többségénél ez van.

Utána majd kárpótolhatod magad mással (nem a megcsalással természetesen).

A Biblia tanításai nem igazán a földi boldogságról szólnak, ez ott csak másodlagos.

A nőknek különösen... a férfiak meg majd találnak máshol vigaszt, csak a családjukat nem hagyhatják el.

A mostani, haladó szellemű keresztények ennél jobb megoldást alkalmaznak: úgy tekintik, hogy akik már jegyesek, ott megengedett az intim kapcsolat is.

Így megoldható az, hogy ha ilyenkor derülnek ki komoly ellentétek, akkor még felbontható a jegyesség. Egy jegyesség az már komoly döntés, a felbontása is, és ezzel nem dobálódzik az ember.

Szerintem neked is ezt a megoldást kellene követni.

Ez sem tökéletes ugyan, de már elég jól használható módszer.