Homoszexuális emberek lehetnek keresztény hívők?

Ki a keresztény?

Az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia. Meghalt a kereszten és feltámadt valóságos testben harmadnap.

Egy saját neme iránt szexuális kísértést érző ember is eljuthat erre a hitre.

Az első lépésben tehát a válasz: igen. Paráznák, tolvajok, alkoholisták, kábítószeresek, képmutatók, irigyek, versengők, bálványimádók, gyilkosok stb. mind lehetnek keresztény hívők. Azaz, mind eljuthatnak a hitre Jézus Krisztusban.

Amennyiben a kérdés úgy értendő, hogy az ilyen emberek válhatnak-e krisztushívőkké, nyitva van-e előttük is a kegyelem ajtaja, biztosított-e számukra a megtérés lehetősége, a válasz az Ige alapján határozott IGEN.

Amennyiben a kérdést továbbvisszük, hogy az, aki hitre jutott Krisztusban, megmaradhat-e szándékosan ilyen bűnökben, anélkül, hogy megharcolná a hit harcát, levetve az óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott, felöltve az új embert, aki szentségben és igazságban teremtetett, a válasz határozott NEM.

Az, aki hitre jutott Krisztusban, kell, hogy továbbfejlődjön. Nem csak az van megírva, hogy "aki hiszi, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, annak örök élete van" hanem rögtön utána az áll, hogy "aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta."

Nem lehet csak úgy elméletileg hinni. Az halott hit. Élő hit kell. "Miért mondjátok, hogy Uram, Uram, ha nem cselekszitek, amit mondok?" "Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én Mennyei Atyám akaratát."

Jézusban tiszta szívvel hinni, megismerni az igét, hitre jutni benne, és mégis szándékosan, nyugodt lelkiismerettel megmaradni ebben a bűnben, a kettő együtt lehetetlen, teljesen összeegyeztethetetlen. Olyan értelemben véve a kérdést, hogy azok, akik már megtértek, hitre jutottak Jézusban, vallhatják-e továbbra is azt, hogy a saját nemük felé vonzódás kísértését dédelgetni nem bűn, ezt megélni nem bűn, ha így értjük a kérdést, azaz nem az első lépésként, a megtérés kapujaként tekintünk rá, hanem a keresztény hit harcaként való Krisztusnak történő folytonos engedelmességre vonatkoztatjuk, a válasz egészen egyértelműen NEM.