Homoszexuális emberek lehetnek keresztény hívők?

Egy hetero minden nőre felgerjed? Nem! És a homo?

Aki nem élt át szexuális kapcsolatot, az tudhatja, hogy milyen az? Ha valakinek nem volt hetero partnere, az honnan tudja, hogy nem homo, vagy fordítva?

Egy barátságot és egy párkapcsolatot mi különbözteti meg egymástól?

Lehet-e barátság nélkül párkapcsolat? Mindkettő kölcsönös elfogadáson alapszik.

Mindenkinek meg van a maga keresztje, azaz mindenkit megkísért a gonosz. Az ember nem kapott olyan terhet, amit ne bírna ki. Vannak bizonyos cselekedetek, amikkel például a nemi vágyat (spontán merevedést is) kordába lehet tartani. Van, volt olyan szentéletű ember, aki ha rájött a gerjedelem, belevetette magát a csalánba meztelenül. Mondhatom többet sem jött elő ez a kísértés az életében. Sőt megmerem kockáztatni, hogy minden férfi életében vannak pillanatok, amikor úgy érzi nem tudja kordában tartani gerjedelmét, és végül mégis sikerül.

Jézust is sokszor megkísértették helytelen vágyak. Minden igaz hívőt és hitetlent is megkísértik. A kísértés azért van, hogy megpróbáltassunk úgy, mint aranyat a kohóban.

Krisztus semmit sem tett meg helyettünk, hanem csak megmutatta, hogy mint olyan akinek emberi természete van, túl tudja tenni magát a kísértésen úgy, hogy búnt nem követ el.

Az üdvözülés csak a hit által lehetséges, amit Isten kegyelme által kapunk. Vagyis a (Isten) hit a kegyelem által lesz része az embernek. A hit kegyeleme pedig az alázatos lelkülettel (mai szóval élve empatikus hozzáállással, cselekedettel) érdemelhető ki, amely lelkület feltételezi Isten parancsaihoz való feltétel nélküli hozzáállást. Ez a bizonyítéka Isten felé az alázatosságunknak. Ez egyfajta Istenre való ráhagyatkozás, ahogyan a Miatyánkban is bennfoglaltatik: "... és legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is...!

Nem a Szent Szellem lesz az, aki a feltámadást levezényli, hanem Jézus Krisztus. A Szentlélek a vigasztaló, akit Jézus azután küldött a földre, hogy Ő elment. Ő az aki megtanít mindenre és elmagyaráz mindent, amit Jézus a földi élete során tanított és a Bibliában le lett írva. Jézus nem azért jött a földre, hogy eltörölje a törvényt, hanem hogy tökéletesítse, és megmondta, hogy aki csak egy ékezetet is elvesz a kinyilatkoztatás szavaiból, annak jobb lett volna ha meg sem születik,.

Aki csak Krisztus golgotai véráldozatéban hisz, az még nem Istenben hisz. Aki azt hiszi, hogy mindent megtehet most már, mert Jézus minden (jelen, múlt, jövő) bűnt felvitte a keresztfára, az nagyot fog koppanni odaát. Hiszen a második eljövetelre azt mondta Krisztus, hogy akkor talál-e hitet.

Egy pap mondta nekem: A kísértés a halál utáni harmadik napon szűnik meg, legyen az szexuális, vagy másmilyen természetű. A lényeg, hogy csak kísértés maradjon.

"Ha valakinek nem volt hetero partnere, az honnan tudja, hogy nem homo, vagy fordítva?"

- Onnan, hogy az utcán, buszon a lányokat bámulja-e és rájuk gerjed, vagy a fiúkra? Onnan, hogy amikor éjjel álmodik, álmában lányt ölel-e, vagy fiút? Ha sosem érez vágyat lány iránt, de fiúk iránt mindig, akkor az homoszexuális. Ehhez nem kell elkövetni a bűnt, az illető akkor is tudja, mi az, amit érez. És, ha keresztény, akkor azt is, hogy ez rendellenes, bűnös vágy.

"Egy barátságot és egy párkapcsolatot mi különbözteti meg egymástól?"

- A barátság (jó esetben) mentes a szexuális vágytól. Egymás iránti szeretet van benne, közös értékrend, egymás segítése.

Mindez a párkapcsolatról is elmondható (kéne, hogy legyen), de ezen felül ott van benne az erósz is. Ami, ha beteljesületlen, romantikus szerelem, ha megházasodnak, beteljesül, akkor házasságban élő párkapcsolat. Világos a különbség: a barátságnak nincs szexuális vonatkozása, a párkapcsolatnak meg van.

"Lehet-e barátság nélkül párkapcsolat? Mindkettő kölcsönös elfogadáson alapszik."

- Nem kéne, hogy így legyen, de sajnos van párkapcsolat, amelyben viszont nincs barátság és teljes elfogadás, pusztán a szex vezérli.

"Mindenkinek meg van a maga keresztje, azaz mindenkit megkísért a gonosz. Az ember nem kapott olyan terhet, amit ne bírna ki... A kísértés azért van, hogy megpróbáltassunk úgy, mint aranyat a kohóban."

- Nem teljesen igaz. A megkísértés, amit, ha kiáll az ember, utána elmúlik, és elnyeri az élet koronáját, nem azonos azzal, hogy valakit egész életén keresztül megnyomorított állapotban tart a Sátán, a homoszexualitás kísértésével, melyből önerőből nem tud szabadulni. Emiatt nem élhet férfiként, nem lehet felesége, nem lehet belőle apa. Abnormális, nyomorult életet kénytelen élni, vagy azért mert kiéli, vagy ezért, mert elfojtogatja.

Krisztus nem azért halt meg, hogy vég nélküli kísértésektől gyötörtetve szenvedjünk, hanem, hogy "szabadon bocsássa a megkínzottakat".

"Krisztus semmit sem tett meg helyettünk, hanem csak megmutatta, hogy mint olyan akinek emberi természete van, túl tudja tenni magát a kísértésen úgy, hogy búnt nem követ el."

Ez sem igaz, sőt, sarkítva, súlyos istenkáromlás. Hogy SEMMIT sem tett értünk?!? Hogy gondolod?!? "Krisztus azt tette meg helyettünk, amire mi képtelenek voltunk" "Erőtlenségeinket elhordozta" Szégyenünket, gyalázatunkat, betegségeinket, nyomorúságainkat magára vette, elszenvedve az érte járó büntetést. Ez egyáltalán nem semmi! "Halálával lefegyverezte a fejedelemségeket, nyilvánosan megszégyenítette őket." "Eltörölte a követelésével minket terhelő adósságlevelet". Azt tette meg, amire mi képtelenek voltunk, így halálával betöltötte a törvényt, mi pedig belekereszteltettünk az Ő halálába, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test. Vele együtt keresztre feszíttettünk és élünk többé nem a bűnnek, hanem az Istennek.

"Az üdvözülés csak a hit által lehetséges, amit Isten kegyelme által kapunk. Vagyis a (Isten) hit a kegyelem által lesz része az embernek. A hit kegyeleme pedig az alázatos lelkülettel (mai szóval élve empatikus hozzáállással, cselekedettel) érdemelhető ki, amely lelkület feltételezi Isten parancsaihoz való feltétel nélküli hozzáállást."

- Ez egy elterjedt tévtanítás. Ott van benne egyébként az ellentmondás: bekezdésed elején még a KEGYELEMRŐL beszélsz, vég pedig már arról, hogy ÉRDEMELHETŐ KI ez a kegyelem. Most akkor kegyelem, vagy érdem? hm... A parancsolatok megtartása által sem "érdemeljük ki". A törvény megtartása által nincs megigazulás, csak a bűn felismerése adódik a törvényből. Megigazulás a Krisztusban aló hitből tulajdoníttatik nekünk, és kegyelemből, ingyen adatik nekünk Isten ajándékaként.

"Nem a Szent Szellem lesz az, aki a feltámadást levezényli, hanem Jézus Krisztus."

-Én arról beszéltem, amit az ige ír: "Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a lélek/szellem életet ad az igazság által. Ha pedig annak lelke/szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak kzül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke/Szelleme által." Róma 8:10-11

"Aki csak Krisztus golgotai véráldozatéban hisz, az még nem Istenben hisz."

- Értelmezhetetlen kijelentés. Ugyanis "Az, aki hisz a Fiúban, az Atyában hisz." Jézusban hinni, mint Isten fiában, egyet jelent hinni azzal is, aki elküldte őt nekünk.

"Aki azt hiszi, hogy mindent megtehet most már, mert Jézus minden (jelen, múlt, jövő) bűnt felvitte a keresztfára, az nagyot fog koppanni odaát. Hiszen a második eljövetelre azt mondta Krisztus, hogy akkor talál-e hitet."

- Így igaz. Viszont nem is állítottam ilyet. Mivel felvitte a bűnt a fára, ezért szabad vagyok, és nem követem el többé a bűnt, és a homoszexuális kísértéstől is szabad vagyok már.

"Egy pap mondta nekem: A kísértés a halál utáni harmadik napon szűnik meg, legyen az szexuális, vagy másmilyen természetű. A lényeg, hogy csak kísértés maradjon."

- jó nagy butaságot mondott az a pap. A kísértés igenis legyőzhető, és "miután az ember kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amit Krisztus megígért az őt szeretőknek." Szó sincs élethosszig tartó kínszenvedésről, újra-meg újra elbukva ugyanabban a bűnben! Szabadításról van szó ember! Jön a kísértés, és elküldöm a Sátánt Jézus nevében. Kiutasítom magamból. Legyőzőm Krisztus erejével. Sátán pedig, mint megvert ellenfél, kénytelen távozni, mert tudja: "Krisztus lefegyverezte a kereszten, nyilvánosan megszégyenítve őt, diadalt aratott rajta"

Vitassuk meg odaát, mert gyökerében eltér a világnézetünk.

Fogalmam sincs melyik keresztény tanítást követed, de én a katolikus tanítást követem.

Nem ítélem el a nézetedet, mert nincs is jogom hozzá, de azonosulni sem tudok vele.

Egy biztos tény, ha a katolikus vallás nem lett volna, akkor ma nem lenne min a nézeteinket kicserélni.

"Vitassuk meg odaát"

Hol "odaát"?

Addig is: nem címkézem magam. A Szentíráshoz tartom magam, így igyekszem követni Jézust. Azt elejétől végéig elolvastam, részleteiben is többször, és teszem folyamatosan.

Ehhez képest vizsgálom meg, melyik felekezet miben tanít helyesen, illetve - sajnos sokszor - miben tér el ettől. Itt az ettől eltérőhöz nem pusztán a katolikust sorolom, hanem az evangélikust, reformátust, baptistát, adventistát, pünkösdistát, karizmatikust, és bárakárkit is - a felsorolás nem a teljesség igényével íródott...

Mivel nem a felekezetre vagyok tekintettel, hanem Isten Igéjére, és mindegyiket ahhoz viszonyítom. Így látom meg a saját felekezetem hiányosságait is, amely egy a fentiek közül, viszont teljesen lényegtelen.

És mindegyik felekezetet besorolhatom abba is, hogy miben tanít helyesen, mert vannak mindegyiknek helyénvaló tanításaik. Ezt megintcsak az Igéhez aló viszonyítás eredményeképpen teszem.

Nem javaslom tehát a kérdést felekezetek közötti irányba elvinni, hanem kell keresni egy közös pontot. Mi az: A Biblia. Ki-ki olvassa el elejétől végéig, többször is, könyörögve Istenhez, hogy világosítsa meg számára. Máris megszűnhetnének a felekezetek közti különbségek.

Akkor ne térjünk el a kérdező eredeti kérdésétől!

Ha valami MÁS (a kérdéstől eltérő) gondolata van valakinek, az vessen fel új kérdést.

én Jézus tanítását követem, aki azt mondta, hogy gyümölcsről ismeritek meg a fát, hogy jó e vagy rossz e.

mi a gyümölcse, ha 2 azonos nemű szereti egymást?

tisztelet, önfeláldozás, odaadás, szeretet, bizalom, kitartás, stb.. ugyanúgy, mint ha 2 hetero szereti egymást

mi a gyümölcse a homofóbiának?

gyűlölet, irigység, útálat, gúny, másik lenézése, megbélyegzés

ezek után nem kérdés, hogy lehet e egy homoszexuális keresztény, és az sem, hogy egy homofób lehet e keresztény.

Ha felmentjük az azonos neműek szexuális cselekedeteit, akkor már fel kell mentenünk azokat is, akik házasságon kívül szeretkeznek, valamint azokat, akik egyházjogilag érvényes házasságban vannak, de polgárilag már mással személyekkel házasok, majd ha mindez már teljesült, akkor jöhetnek azoknak a felmentése kik megcsalják élettársukat, és végül felmenthető az összes paráználkodás?

Csak akkor ezek után minek a 6. és 9. parancsolat?

"Ha felmentjük az azonos neműek szexuális cselekedeteit, akkor már fel kell mentenünk azokat is, akik házasságon kívül szeretkeznek,"

[link]