Hogyan jött létre az élettelenböl az élet?

Provokatív kérdés mert nincs más szórakozásod.

Abszolút válasz: A „legegyszerűbb” egysejtű életformák is hatalmas mennyiségű összetett, meghatározott információt tartalmaznak. Az ateizmust vizsgáló és megvédõ filozófiai szélben töltött élet után a brit filozófus és az egykori ateista Antony Flew így írta: „Az ilyen végirányú, önmagát replikáló élet, amelyet a földön látunk, egyetlen kielégítõ magyarázata egy végtelenül intelligens Ész.

Mit akarsz még ezen csámcsogni?

Ugye a probléma eleve ott kezdődik, hogy mit nevezünk egyáltalán életnek? Az életjelenségeket persze ismerjük: táplálkozás, fejlődés, szaporodás. De ettől már élő? Ha gyártok egy robotot amely mondjuk benzit iszik és alkatrészeket eszik, és összerak egy magához hasonló robotot, az már élőlény?

Az élő és az élettelen között az a különbség, hogy az élettelennek minden mindegy, az élő pedig szeretne élő maradni és nem élettelenné válni. Bármennyire hűségesen is utánoz egy gép egy élőlényt, attól nem válik élővé. Lehet gyártani mondjuk egy olyan robotot, amelyet ha tűvel megszúrunk, azt mondja: Júj ezt ne csináld, mert fáj. De valójában annak a robotnak teljesen minden mindegy, s valójában nem fáj semmi. Az élet több, mint egy nagyon bonyolult gép.

"Az élő és az élettelen között az a különbség, hogy az élettelennek minden mindegy, az élő pedig szeretne élő maradni és nem élettelenné válni."

Ez alapján ha valaki öngyilkosságra készül, akkor megszűnik élőlénynek lenni, míg egy robotba csak túlélésre való törekvést kell programozni, és máris élni fog.

Aki öngyilkosságra készül az bizonyos fájdalmat szeretne megszüntetni. Tehát valójában szeretne élni, de csak fájdalommentesen. Az élő attól élő, hogy neki nem minden mindegy.

Egy robotba valóban be lehet programozni, hogy védelmezze saját működést, de azt nem, hogy ez a legcsekélyebb mértékben is izgassa. Neki teljesen mindegy.

"Aki öngyilkosságra készül az bizonyos fájdalmat szeretne megszüntetni"

Nem feltétlen. Sokaknak pontosan abból adódik a gondja, hogy - a te szavaiddal élve - nekik minden mindegy. Nincs semmilyen céljuk az életben, semmi sem motivája őket az életre. Csak úgy léteznek, gépiesen, amíg bele nem unnak teljesen.

"Egy robotba valóban be lehet programozni, hogy védelmezze saját működést, de azt nem, hogy ez a legcsekélyebb mértékben is izgassa. Neki teljesen mindegy"

Ha a programja része önmaga életének fenntartása, pont az jelenti azt, hogy nem mindegy neki.

Az átlag élőlényt is pontosan azért izgatja ez a dolog, mert fut benne egy ilyen program, az életösztön.

Persze hülyeségeket írsz. Az élő attól élő, legalábbis én ebben tudom megragadni, hogy érez jót és rosszat, hogy neki nem minden mindegy. Aki értelmetlennek érzi az életét, az szenved, az valamit szeretne megszüntetni, vagyis neki nem mindegy.

Egy robotnak nincs olyan programja, hogy fenntartsa az életét, mert nincs is élete, amit fenn kéne vagy fenn lehetne tartani. Egy robotba persze be lehet programozni, hogy fenntartsa és védelmezze a működését, de azt nem, hogy ez őt a legcsekélyebb mértékben is érdekelje. Egy robot érzékelhet, de nem érezhet, be lehet programozni, mintha lenne öröme és bánata, de hogy tényleg legyen, azt nem. Számára nincs jó és rossz csak a tökéletes közömbösség.

"érez jót és rosszat"

Azért ez egysejtűnél elég ritka, ehhez már érzelmi agy kell. Az meg a hüllőknél jelent meg először.

"Az élő attól élő, legalábbis én ebben tudom megragadni, hogy érez jót és rosszat"

Akkor egy fügefa már nem élő? Egy érzelemmentes ember nem élő?

"Egy robotba persze be lehet programozni, hogy fenntartsa és védelmezze a működését, de azt nem, hogy ez őt a legcsekélyebb mértékben is érdekelje"

Önmagadnak mondasz ellent. Hogy valaki érdekelt önmaga életének fenntartásában, az pontosan azt jelenti hogy van valamilyen belső indíttatása, ami erre sarkallja. Hogy ezt reflexnek, ösztönnek, programnak hívod, nem változtat rajta.

"Egy robot érzékelhet, de nem érezhet"

Miért ne érezhetne? Egy fejlett robot érzelmei miért ne lehetnének igaziak? Eleve hogyan határoznád meg az érzelmet?