Férfiak! Ugye ti nem értetek egyet a Kuruczinfo kommentelőkel?

"Ja, es miert is nem lehet eltartani egy fizetesbol egy csaladot?"

Mert leszalamiztak a bereket, hogy ket ember fizetese kevesebbet er, mint regen a ferfi fizetese egyedul....

38F incel

62

De a gyerek majd elmegy oviba, majd suliba...szóval ez szar kifogás.

"Foleg ha kisgyereke van"

Olvasas, szovegertes?

#66 de minek? Minek legyen otthon annyit a nő, ha a gyerek egesz nap oviban van? 😂

Amúgy nagyon cuki, hogy mondjon le a gyerek kulonorairol. Aha, aztán nem fog tudni használható nyelvtudást megszerezni, mert az oktatás gatya. Amúgy meg neked nem mindegy, hogy más hogy csinálja? Te maradj otthon nyugodtan, ajnározd a gyerekeidet, sőt tapadj rájuk 0-24-ben, és más meg had csinálja úgy, ahogy neki jó.

#46 Az alakoskodás, és ferdítésről: Ha ezek szerinted sem általánosak, és inkább ritkák, akkor miért hozod fel, mint általános probléma a női hozzáállásról? Plusz nem hinném, hogy ez nemspecifikus lenne, hiszen férfiak közt is vannak hasonlóak. Velem is néhány hete történt, hogy beszélgettem egy pasival és azzal akart bevágódni, hogy ő mennyit adakozott x jótékony célra. És én nem estem ettől hasra, és kezdtem dícsérgetni, csak megjegyeztem hogy ez szép gesztus, erre ő is megsértődött. Sőt olyan is volt, hogy egy sportoló srác is szintén sértetten ment el, csak azért, mert nem szakítottam félbe egy telefonbeszélgetést, és szenteltem minden figyelmem neki, mert oda méltóztatott jönni, és megtisztel a jelenlétével. Vannak ilyen öntelt emberek, sajnos ez van. Én nem gondolom, hogy azzal, ha megadjuk nekik a különleges figyelmet bárkinek jobb lenne, mert utána csak mindig több és több fog kelleni. Én egyszerűen csak próbálom kizárni az ilyeneket az életemből.

"Mondjuk itt feltételként kikötném, hogy ez egyedülálló szülőknek ne, csak kétszülős családmodell esetén lehessen elérhető"

Szerintem meg pont, hogy az egyszülős csalládoknak lenne erre nagyobb szüksége. Én sem amiatt aggódnék, ha lenne gyerekem, hogy a lenne férjemmel közösen nem tudnánk eltartani, hanem mi van, ha egyedül maradnék? Akkor azt egyedül kellene megoldanom. És az egyedülálló szülők helyzete sokkal nehezebb, mint ahol van két kereső, akkor is, ha azok kevesebbet keresnek külön-külön.

"Sok családban ez jól is működik, megtalálják az egyensúlyt, viszont tény, hogy férfiként társadalmilag nincs arra ösztönözve az ember, hogy nagyobb részt vállaljon."

Ebben egyetértünk.

Szakmai tapasztalat-egyetem: Erre vannak pl a duális képzések, amik az általad felvázolt tervre szerintem optimális kompromisszum lehet. Ott van elmélet IS és gyakorlat IS egymás mellett. Így mire diplomáznak, már komolyabban vehető szakmai tapasztalatuk is van, nem úgy, mint a legtöbb helyen utolsó évben az a néhány hét bohóckodás. De ez nem valósítható meg minden szakon.

"Így van, de akik egy építkezésen betonoznak, elektromos kábeleket húznak, nyílászárókat építenek be, ők sem végeztek egyetemet. Középiskola plusz tapasztalat."

Mondjuk ott nincs is nagy elmélet mögötte.

"Egészségügyi szakközép?"

Nem mindenki onnan megy, aki eü szakon tanul. És lehet, hogy ők pl egy sebkötözésben jobbak is, de az elméletben, pl emelt kémiában már nem biztos, pedig az mindenképpen fontos nekik.

" De azt viszont lehet mondani annak a 18 évesnek, hogy üljön be egy tapasztalt pszichológus mellé és tanuljon."

Nem, ez nem megoldható, több okból sem. Egyrészt a kliens-szakember közti bizalmi kapcslat miatt. Ennek a kapcsolatnak a kiépülése nem könnyű, vannak olyan témák, amkről egy bizalmasnak is nehéz megnyílni, olyan traumák, sebek, amikről nehéz beszélni, nemhogy egy vadidegen előtt, aki nem is szakember, és valószínűleg szakmai elkötelezettsége sincs. Nem tudja hogyan viselkedjen, stb. Másik ok a titoktartás. A pszichológusokat, mint az orvosokat is köti a titoktartás. Egy semmilyen tapasztalattal, szakmai elhivatottsággal, előképzettséggel nem rendelkező tinédzsert nem köti, nem is kötheti a titoktartás. Hacsak nem a klinikum azon részén kezd dolgozni az ember, akkor ez felejtős. Minket emlékszem, hogy alapképzés 3. évében "engedtek" először emberek közelébe, és akkor is úgy, hogy előtte hetekig arra az egy órára készültünk. Pedig nem volt semmi nagy feladat, egy egyszerű anamnézist kellett felvennünk, és kb hallgatnunk. És visszanézve, igen, kellett az felkészülés, és szakmai előismeret még ahhoz az 50 perchez is.

A pszichológia nem olyan, mint egy fogorvos, hogy csak kinyitod a szádat, és akkor minden fogorvos ugyanazt látja. A pszichológusnak nem a fogaidat mutatod, és passzívan várod a csodát, hogy ő megjavítson, a pszichológus ennél mélyebben dolgozik, abban benne van a beteg személyisége, félelmei, hibái, és a legtöbb ember ezt nem vállalná közönség előtt.

"0 tudású emberre egy betonkeverőt, fúrógépet, esztergagépet sem szabad rábízni, mert abból is baj lesz. Nyilván kell egy elméleti alap, de a gyakorlat sokkal fontosabb."

De ha a betonkeverő működtetését megtanítják, utána azzal a betonkeverővel és a hasonló betonkerverőkkel el fog tudni boldogulni a versenyző. Egy embernél, mentális zavaroknál nem így van, hogy megvan a tuti recept, és azt mindenkinél lehet alkalmazni. És ha nem tudod hogy mire kell mit alkalmazni, el fogsz veszni.

"Én éppen a minél előbbi visszatérés híve vagyok. Az első szakaszon (szoptatás) kívül gyakorlatilag mindenben tudja helyettesíteni vagy kiváltani az apa is az anyát."

Ebben is egyetértünk, pont ennél a kérdésnél is a legutóbbi kommentek erről szóltak, hogy minek teljes munkaidős állás egy családos nőnek. Látod, sokan még itt tartanak.

a #49-es részre reagálva: Itt az oldal azért szerintem elég torz képed ad a legtöbb dologról. Szerintem nagyon erősek a szélsőséges hangok, és a középtájon lévők vagy kevsen vannak, vagy hallgatnak. Ezért ebből kiindulva, hogy az oldalon melyik válasz mennyire hasznos, és azt kivetíteni a társadalomra rizikós. Mintavételezési hibának mondanánk egy felmérésben. De persze, biztos vannak ilyen csoportok is a társadalomban, de összességében valószínűleg nem tartunk itt.

munkára kiválasztás: Persze, mindig van egy személyiségfaktor, de pont azért, mert személyiség, ez az interjúkon viszonylag ritkán domborodik ki. Inkább a próbaidőn. Hiszen az interjúkon a legtöbb ember a legjobb arcát mutatja, persze, vannak esetek, ahol lehet látni, hogy mi a helyzet, de sokszor nem egyértelmű egy szakembernek se. És nyilván, ha két férfi, vagy két nő között kell dönteni, akiknek szintén hasonló képzettségük, és tapasztalataik vannak, akkor is dönteni kell valami alapján, de erősen kétlem, hogy a nemek aránya szigorúan ezért lenne ilyen egyenlőtlen.