Ha vékony vagyok és meg akarom magamat védeni, akkor konditerembe járjak vagy küzdősportot tanuljak?

Lövészklubba, aztán amikor megvannak a kellő alapok, akkor szituációs lövészetre.

Vagy atlétikára.

Már kérdezte ezt, javasoltam is neki a gázpisztolyt, de kimoderáltatta valaki. Pedig be kellene látni, hogy nincsenek csodák.

Egyébként a gyúrás és a küzdősport nem zárják ki egymást, sőt. Csináld mindkettőt, de ne legyenek nagy elvárásaid, sok év alatt sem leszel csáknorisz.

Az önvédelem nem egy tervezhető dolog. Akármekkora császár is vagy, ha benézel egy pofont, akkor vége a dalnak.

Sokkal inkább a taktika számít, pl a veszélyes helyek és helyzetek elkerülése.

Utolsó, szerinted melyik bokszoló nyerne? Egy 70, vagy egy 100 kilós?(mindkettő csupa izom)

Szerinted a küzdősportokban miért vannak súlycsoportok?

Az utcai harc nem matematika.

Lehet, hogy a 100 kilós nem tud verekedni, és lefekszik egy pofontól. Viszont ha választani kell, hogy kinél próbálkozzon be a támadó, nagyobb eséllyel nézi ki magának a 70 kilóst.

Ott meg aztán akármi történhet.

Az önvédelem alapja valóban nem ott kezdődik, hogy eredményesen tudok-e megakadályozni egy találatot, hanem ott, hogy elkerüljem az olyan helyzeteket, ahol potenciálisan áldozattá válhatok.

Az utcai támadások elég piti bűnelkövetési módok. Az elkövető (illetve gyakran elkövetők, és itt most nem csak a c-kategóriára gondolok) viszonylag kis kockázatot vállal, kis haszonért. A hasznot csak remélheti (vagy épp látja, hogy az illető pénzt vesz fel, villog a telefonjával, vagy csak márkás, elegens cuccok vannak nála), a kockázatot viszont felmérheti. Egy kigyúrt 100 kilós ütés nagyobb kockázat, mint egy szíjas 70 - legalábbis ránézésre. Egy tüsi, vagy rövid haj nagyobb kockázat, mint egy szembelógó emós. Egy bakancs nagyobb kockázat, mint egy tűsarkú.

A kockázatot tovább mérsékli, hogy ő már harcra kész tudatállapotban kezdi meg a rablást, övé a meglepetés, ő van hazai terepen - míg egy átlagembernek a erőszak, a harc önmagában bénítólag hat. Gyakran van fegyvere - jellemzően kés, mert kicsi és avatatlan kézben is túl nagy fenyegetést jelent. Ezen a ponton a túlélés egyetlen esélye ha kiszolgáltatod az értékeidet. Nem azért támadnak rád, hogy megöljenek, de egy rossz mozdulat és már jöhet is a döfés, vagy egy vágás valamelyik karodra, amin aztán próbálhatod a vérzéscsillapítást, ha szerencséd van előbb sikerül, mint hogy annyi vért vesztenél, hogy szétzilálódjon a mozgásod, rendezetlenné váljon a gondolkodásod és szépen elkezdjen szűkülni a látótér, mielőtt elkészülsz a rögtönzött nyomókötéssel.

Tehát egy nagyobb darab ember (nem feltétlen zsír), ha jól mozog az utcán (nem csak az "egész nyáron dinnyét cipeltem" tartásban van a karja, lába kacsázik, fejét felszegi de csak néz és nem lát) kisebb eséllyel válik célponttá.

Egy vékony ember viszont nem biztos, hogy látványossá tudja gyúrni magát. Ezért inkább javaslom a küzdősportot (a fentiek ellenére is). De amikor már a testmozgásra kerül a sor, akkor már régen elcseszte az illető az önvédelmet.

" Utolsó, szerinted melyik bokszoló nyerne? Egy 70, vagy egy 100 kilós?"

A box egy sport, kemény szabályokkal. Az utcai harcban nincsenek szabályok. Tehát a fenti két embert még egy 50 kilós is elintézi ha technikásabb náluk.

Pisztoly SEMMIT SEM ÉR!!! Sőt, csak árt.

Az nem úgy működik, hogy megtámadnak és te szólsz, hogy bocsi, most elő szeretném venni a fegyverem....