Én három küzdő sportot csinálok. Ezek mennyire passzolnak össze és mennyire hatékonyak?

Hé, én is egyetértek és így gondolom.

Van egy késharcos haverom, ő ismeri a shotokan, aikido mester ember(szörnyet) is, innen tudom hogy vannak ilyen brutális forma arcok.

És ezt is csak példának hoztam fel, hogy egy karatés akkor érti meg mennyire merev a mozgésa, ha kipróbál egy lágyabb, természetesebb mozgást. Mondjuk balett, vagy aikígyó, vagy kungfu.. igazából akármit, mert karaténál nem is tudom létezik-e merevebb mozgás.

Olvasgatom ezen az oldalon a különféle témákban a hozzászólásokat. Többféle válaszokat szoktam irkálni arra, mi a jobb.

1. Stílusok összehasonlítása, és más stílust előbbre vevése a buta emberek sportja.

2. Karate, de még a kyo karate is!, nem ring sport, főleg, nem sport! Egy ideig lehet azért sportként űzni, de van ennek egy életkori határa.

3. Hamár kyo: K1 szabályrendszer egészen mást mutat. Szoktam kérdezni, ott egy boxoló miért nincs előtérben, holott számos boxos indul.

4. Ha valaki küzdősportot vagy harcművészetet űz, annak inkább örüljetek. Bárki bármit tanul, nagyobb esélye van magát megvédeni az utcán, mint egy sakkozónak.

5. Harcművészetet lehet tovább csinálni, egy életkor után is.

Karate is több fajta van, ugyan úgy mint a kung-funak. Verseny karatet most nem mondom, mert karate nem arra való. Katakban lehet merevnek és szögletesnek tűnnek a technikák, de egy kata különféle önvédelmi fogások sorozata. Bunkaiban egészen máshogy néz ki. Plusz kata versenyen sem az "élő" katát nézik, hanem azt, milyen szép. Vannak olyan karate stílusok, akik tényleg a rombolást helyezik előtérben, de vannak olyanok, ahol inkább az elvezetés, kitérés, ízületi pontok támadás, és vannak olyanok, ahol inkább megfogják, megragadják az ellenfelet. Kyo ezeket ötvözi, ezért tűnik keménynek, holott ugyan olyan mértékben lány is. Nagyon sok technikát csak körkörösen, lágyan lehet megcsinálni, mereven nem. Légzést és mozgást, teljesen összhangban kell csinálni. Az elmúlt 10-20 évben minőségileg látok javulást a hazai kyo életben, már nem kimondottan a versenyekre felkészítés van edzéseken. Sok mester jár japánba, és sok mester jön ide szemináriumot tartani. Persze ettől függetlenül van küzdelem, vannak küzdő edzések, vannak pajzsozások, zsákolások, de az idősebb korosztály már az igazi karatet, budot, tanulják. Karate tanulásnak egy lényege van: "Nem az, ami annak látszik" Ti láttok valamit, amire azt gondoljátok az, de szinte biztos nem az, amire gondoltok.

"Karate, de még a kyo karate is!, nem ring sport, főleg, nem sport! Egy ideig lehet azért sportként űzni, de van ennek egy életkori határa"

Na ez egy hatalmas kamu haver! A Kyokushinnak semmi köze sincsen a Budo-hoz, már bocsi. Köze akkor volt hozzá, mikor még Oyama élt. Oyama igazi harcművész volt, és a kyo is harcművészet volt. Épphogy bekerült a koporsóba szerencsétlen Oyama, máris versenysportot csináltak belőle. Bazi nagy köze van a Budo-hoz, tényleg ...ja. Oyama célja valóban az volt, hogy a Kyokushin budo-vá váljon. De halála után a stílus követőinek ennyire "sikerült" ezt tiszteletbe tartani.

A legnagyobb bizonyíték arra, hogy a Kyo önvédelemre egy alkalmatlan stílus, az maga az Ashihara karate. Az Ashihara megalapítója is kyokushin mester volt és miután Dél-Amerikában megtámadták és nem sikerült védekeznie a kyo-s mozdulatokkal. Átalakította a kyo-t, nem kicsit. Azóta az sshihara valóban egy önvédelemre alkalmas karate. Lemész egy ashihara edzésre és egy kyo edzésre ég és föld különbség van a kettő között. Még a mozgások sem egyformák és az edzési módszerek sem. Ashiharában bokszkesztyűben agyalják egymást, full contact sparring van, térdelés is van. Fejre is ütnek. Nem igazán van verseny belőle, mert az önvédelemre koncentrálnak.

Szóba hoztad, hogy az ökölvívás nem állja meg a helyét a K1-ben. Ember egy K1 VB megnyerésével maximum 600.000 dollárt lehet nyerni. A profi ökölvívó élmezőnyben csak a MEGJELENÉSÉRT kapnak 2-3 milliókat dollárban.

A K1 szabályrendszert eleve úgy alkották meg, hogy látványos rúgásokkal szórakoztassák a közönséget. Aki K1-ben nem tud rúgni, az "halott", ez igaz. De van ellenpélda is. A K1 World Max-ban Albert Kraus többszörös bajnok, kizárólag csak ökölvívást alkalmaz jóformán, mégis elverte a muay thai félisten Pramukot.

De akkor ennyi erővel vissza is kérdezhetnék. A K1 harcosok is tudnak ütni elvileg, ők miért nem mennek ökölvívó szabályrendszerben meccseket vívni, hmm? Pedig nekik sokkal nagyobb indokuk is lehetne, hiszen a bokszban tízszer akkora a lóvé. Azért mert ők pedig ott véreznének el. A K1 még csak nem is sport, hanem szabályrendszer, a boksz pedig már sporttörténelem. Erről megint ennyit.

Vissza térve a magyar kyo oktatásra. Te honnan vetted azt, hogy aki tíz évnél tovább kyozik, úgy hogy már fel is hagy a versenyzéssel, akkor már harcművész lesz? Igen naiv vagy. :D Bokszedzésen nem egy olyan kyo-st ismerek aki több, mint 10 évig tolta. Mikor pár jobb egyenes után kifektetem őket, vagy muay thai edzéseken 2-3 combossal, valahogy nem jön le róluk a budo szellemisége. XD

Pedig én szeretnék neked hinni. De ez nem hit kérdése, hanem tapasztalat és tény. Nem csak az én véleményem, hanem más stílusok űzőinek és edzőinek is. Ha neked lenne igazad, akkor az a sok kyo-s megmaradna a kyo-nál, és nem 5-10 év kyozás után jönne le boksz, thai box, kung-fu és más edzésekre megtanulni ALAPszinten ütni. Ez a helyzet koma.

Sok kis kyosnak nem fog tetszeni az ez az írásom. Besértődésből és hisztiből jönnek majd a sértődésből fakadó ellenérvek, de hát istenem. Hiába a hiszti, a gyakorlatban attól még így megy.

Én testharcos stílusú vagyok, csak annyit kérdeznék, hogy az ütős-rúgós sportokban miért van ekkora darabosság, rengeteg irányzat?

Miért nincs egy nagy szövetség, ahol mindenki fölmegy karategiben, vagy rövidnadrágban, üt-rúg ameddig bír, ha fejig akkor addig, ha combig, akkor addig?

Persze fullkontakt rendszerben.

Sokkal többet érne a striker-jellegű sportoknak, ha ilyen rendszere lenne, mint a birkózás, vagy a cselgáncs.

Egy világbajnokság és az összes judós/birkózó arra készül, kiderül, hogy tényleg ki a jobb.

Van. Több szabályrendszerben is van verseny igazából.

De testharcban nem kell védőcucc, striker stílusban minimum a kesztyű, ami mellett már nem minden rendszer tud kiteljesedni.

De az alap ötlet tökéletes igazából. TB/kickbox szabályrendszerben nyomja mindenki néha, tapasztalatcsere gyanánt. Ez szerintem adható.

13! Kyo nem versenysport akkor se ha nagyon annak akarod látni. Oyama halála után ezerfelé szakadt a kyo. Csak Magyarországon 11 azaz tizenegy különféle, az eredeti Oyama féle kyobol kreált szervezet van. Szerintem te a shinkyokushin szervezetre gondolsz, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a versenyzésre. Különféle all kyokushin versenyeken is rendszeresen a shinesek vannak fölényben. Ettől függetlenül más kyo szervezetek inkább a tradicionális kyot tanítják, van olyan kyo szervezet ahol verseny sincs, de van olyan ami az Ashiharához hasonlóan van fejütés és földharc is. Budokai pl.

Nem az mondtam, hogy 10 év után felhagy a versenyzéssel, hanem azt, a versenyzésnek van egy életkori határa. 40 felett már nem nagyon járnak versenyre. Én is csak ritkán, mókából állok be egy egy C kategóriásra. Ökölvívók közt sincs olyan sok 40 feletti, aki még rendszeresen kesztyűt húz ezért. Be kell látni mindenkinek, versenyezni nem lehet életünk végéig. Azért még meglepetést tudok csinálni, erejük teljében lévő huszonévesnek. De már nem ez motivál.

Nem a lové miatt írtam a K1-et, hanem azért, mert noha indulnak ökölvívók, nem sok vizet zavarnak ott.

Az amatőr ökölvívás-versenyeknek 34 év a felső korhatára, így oda nem járnak 40 felettiek. Bokszolni viszont igen. Nem igaz, hogy a boksz csak a versenyzésről szólna, rengeteg hobbista is van (pl. én). És igaz, hogy nem gíben nyomjuk, mégis a boksz ugyanúgy "életmód", mint a karate. Aki rendesen jár edzésre, annak az élete a bokszedzésekre van "felfűzve", az ember személyiségét, gondolatait átszövi a boksz szellemisége.

Aki netalán azt gondolná, hogy a boksz szellemisége netalán alábbvaló, mint a karate budója, az nézzen meg egy olyan filmet mint a Millió dolláros bébi vagy a Rocky I. A boksz ugyanúgy "életről és halálról" szól, mint a távol-keleti harcművészetek.

Ugyanez vonatkozik a karatéra is, az sem igaz, hogy a versenyzésről szólna csak. Ha ilyen elqrvult stílust kerestek, amelyet tömegsportként űzni szinte lehetetlen, és nem hatja át semmilyen ethosz vagy szellemiség, akkor ott van a judo (tisztelet a kivételnek). Na az _tényleg_ versenysport. Nem csak és nem mindenhol, de a legtöbb helyen sajnos.

A kyóval továbbra is az a baj, mint a fentebbi kolléga által leírtak: hogy lemegy egy 20 éve kyózó fekete öves kyo mester bokszedzésre és egy egy-két éve bokszoló középhaladó agyonveri. Utcán ugyanez a találkozó már kiegyenlítettebb lehet, de ott is esélyes. Egy azonos ideje bokszoló emberrel szemben meg teljes mértékben esélytelen. Azaz a karate egész harci- és mozgáskultúrája, "hatékonysága" alacsonyabbrendű, mint a bokszé. (Erről nyilván a fekete öves kyos boksztársamat kellene megkérdezni -- amúgy ő is ezt mondja.)

A boksznak esélye sincs a K1-ben? :D Ilyen jót rég röhögtem már :D Mert lehet, hogy nem sok bokszoló indul, azonban a boksz reformálta meg leginkább a K1 rendszereket.

Történt egyszer ugyanis, hogy sokan észrevették a holland dominanciát a különböző K1, Kick Box szervezeteknél. Senki nem értette az egészet. Bárhol indult egy holland, az nagy valószínűséggel győzőtt, sokszor simán csak kezeit használva. Addig puhatolóztak, míg a hollandok ki nem adták a titkukat: ők az összes versenyzőiknek külön box edzést is tartanak. Azóta mindenki átkezdte átvenni ezt a szokást K1-ben.

De ott van az MMA is. Ufc, nehézsúly. Junior dos Santos jött, ütött egy párat, majd bajnok lett pillanatok alatt (igaz, azóta elvesztette az övet, de az más téma). Rúgást nem is nagyon használt, csak ütést meg Takedown defense technikákat (sokan már direkt arra hajtottak, hogy megpróbálják levinni a földre). Rúgni meg Brazil Jiu Jitsuzni is tud, de lényegében simán boxxal lealázott több nagyágyút.

Karatet meg hagyjuk már. Japán okinawai színvonal oké, a magyar színvonal kész vicc. Egy-két klub van csak tisztában a tényleges Karate fogalmával, a többi abból áll, hogy GI-re felkötik a színes öveket és robot dancelnek. Az meg szánalmas kifogás, hogy azért verik el a bokszolók a karatésokat, mert boksz szabályrendszerben küzdenek. Különös, MMA-ban mi van? Ott is baromi sok bajnokkal külön ökölvívó edző edz, többen box alapokkal MMA-znak és érnek el szép eredményeket. Karateval mi a helyzet? Van George St. Pierre, és ennyi. De ő is nem színtiszta Karatet használ állóharcnak. Pedig itt nincs olyan, mint a box szabályrendszernél, hogy ütés megengedett csak. Mégis a box dominál itt is a Karate felett.

Szép és jó a Kyokushin, de, csak az ami akkor volt míg Oyama élt. Azon meg megint jót röhögtem, hogy a Kyo nem a versenyzésről szól már. Kb. csak az engedélyezet. Vegyük Ashihara-t, az ugyanilyen nevű Karate irányzat megalapítóját. Kyozott, meg az utcán is verekedett, ha arra került a sor. Mi történt? Nem az, hogy örültek volna neki, amiért prezentálni tudta mindig az akkori Kyo önvédelemre használhatóságát. Nem, ehelyett mindig veszekedtek vele, megfenyegették, hogy kitiltják az összes Kyo klubból, stb. Ez volt az egyik ok, amiért Ashihara inkább külön irányzatot alapított, ahol nincs ilyen röhejes dolog. Mert ez tényleg az. Megtámadnak, és elvárják, hogy ne csinálj semmit a támadóval. Logika Dafuq? szint.

De vegyük itthon mi van Kyonál. Verseny, versenyre felkészítés, versenyre felkészítés, versenyre felkészítés. Övek minek vannak? Annak, hogy tudják milyen kategóriába indulhatsz. Miért nem lehet fejre ütni? Mert versenyen tiltják, így kivették az oktatásból. Igen, tényleg nem a versenyzésről szól a Kyo. Még valaki ehhez hasonló viccet?